Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-03-01 / 3. szám - Mózsi Ferenc: A zene is szerves része a nép történetének
11 darab gombért Kös-t fizettek. Mennyit kell fizetni 25 db ugyanolyan gombért? A felsorolt kérdések és példák csak egyes anyagrészekhez tartozó feladatokat tartalmaznak. A kérdések és szóbeli feladatok kiválasztása folytatható az egyenletek, gyökvonás, százalékszámítás stb. területéből is. Feladatainkat úgy kell összeállítanunk, hogy kapcsolatban legyenek az élettel, a gyakorlattal, hogy tanítványaink később munkahelyükön a számolási készség birtokában legyenek. Ha tanulóinkat megtanítjuk a számítások gyors és pontos elvégzésére, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy egy fontos lépést tettünk a poli- technizáció, az életre nevelés felé. Mózsi Ferenc: A zene is szerves része a nép történetének A zene története szerves része a nép történetének. A muzsika hasonlóan végig kísérte népünket szabadságáért, függetlenségéért, sőt néha puszta létéért folytatott küzdelmében, mint az irodalom. A zene nemcsak tükrözi ezt a harcot, kifejezi a nép érzés- és gondolatvilágát, buzdít, lelkesít, hanem a maga sajátos eszközeivel segítette is évszázadok sokrétű és sok irányú harcait. A történelemből ismert tény, hogy hazánkban a tőkés és ipari-mezőgaz- sági fejlődés — ha kis mértékben és feudális termelési viszonyok között is — már a szabadságharc előtt megindult. A kisszámú munkásság (köztük sók kézműves, mester legény és inas) rendkívül súlyos helyzetben sínylődött. Nyilvánvaló tehát, hogy a polgári forradalom győzelme, a nemzeti elnyomás megszüntetése számára is életbevágóan fontos volt. Ezzel magyarázható, hogy a munkásság a reformkor harcaiban aktívan részt vett. Ebben a harcban a zene kiváló eszköznek bizonyult. Ime egy példa1 Erkel Ferenc Hunyadi László című operájának közönsége a „cselszövő” kórus eléneklése után helyéről felemelkedve többször megismételtette ezt a részt, amelyet végül együtt énekelt az énekkarral. Bár a drámában a Cilleiek a cselszövők, mindenki érezte, hogy az akkori cselszövőknek, a Habsburgoknak is el kell pusztulniuk, hogy az elnyomottak sorsa jobbra fordulhasson. A kórusmű, amely mint tömeg dal hamarosan országosan népszerűvé vált, még az 1848-as történelmi eseményekben is szerepet kapott. Ugyanis 1848. szeptemberében a király Lamberg grófot küldte Pestre, hogy feloszlassa a magyar országgyűlést. A tömeg megröhanta Lamberg hintáját és a „meghalt a cselszövő” kórus éneklése közben, úgy szúrták le Lamberget, a haza ellenségét, ahogy az áruló Ciliéit ölik meg az operában. 78
