Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)

1961-02-01 / 2. szám - A Komenský… / Folyóiratszemle

62

Folyóirauszemle

pszichológusok fiatalabb korosztályai így legalább utólag megismerkedjenek bizonyos kérdésekkel, tényekkel, amelyeknek az elmúlt korszakban különböző okoknál fogva szenteltek figyelmet. Lénárd F.: A neveléslélektan problémái c. cikkében olyan problémakört ismertet, amelyet most elsősorban a pedagógiai pszichológia keretén belül kell megoldani; hasonló módon terjeszti elénk a munkalélektan feladatait Molnár I.: A munkalélektan mai feladatai c. cikkében, ennek szűkebb körében mozog Horváth L. G. A közlekedéspszichológia problémái c. cikke. A nálunk is ismert Általános gyógypedagógia c. munka szerzője, Bárczi G. érdekes cikket írt a logopédia tárgyköréből: A gyógypedagógiai pszichológia egyik problémája: a beszédhallás fejlesztése. A pszichológia történelmébe tartozik Vértes A. tanulmánya: Еду XVIII. századi magyar lélektani dolgozat; mindamellett a mai időben is nem egy szempontból aktuális a társadalmi környezet hatása a lelki fejlődésre. Végül Tánczos Zs. rövid tanulmányát közlik a pszichológiai gépezet tárgyköréből: Kísérleti berendezés az érzékelés és mozgás kölcsönhatásának analitikus tanulmányozására. Az 1. szám cikkei tehát nagymértékben az alapvető proDiematika í'elcarasával foglalkoznak, mindazonáltal bizonyos fokig már a gyakorlati élet konkrétebb problémáira térnek át. Hasonló jellegűek a 2. szám cikkei is: A. A. Szmirnov, A pszicho- gia feladatai az SZKP XXI. kongresszusa határozatai tükrében; Liebermann L.: A Módszertani Albizottság feladatköre, Jusztné Kéry H., A gyermekek írásos-rajzos ábrázolásának fejlődési szakaszai; Geréb G y„ Munkalélektani vizsgálatok reflexometriás és tremometriás eljárás alkalmazásával; L. G.: Vizsgálati módszerek a MÁV Pályaalkalmassági Vizsgáló Állomáson; Kanizsai D., A marxista dialektika mint módszer a logopédiában,

A 3. számban nem találunk a szó

szoros értelmében vett cikkeket, annál gazdagabb a hírközlő rész, és külön jelentőséggel bir a Pszichológiai Bizottság ülésével foglalkozó rész.

A lap nemcsak a cikkek, hanem a Szemle, a Könyvszemle, és a Folyóiratszemle keretén belül is fontos és érdekes tanulmányokat közöl. így a hírek között az 1. számban szerepel Salamon J. cikke: A pszichológiai kutatások mai problémái az OSZSZSZK Pszichológiai Társaságának első kongreszusán; Az OSZSZSZK Pszichológiai Társaságának első kongreszusán hozott haiarozatok; Kiss T., H. Wallon, a gyermekpszichológia dialektikus-materialista szemlele iii művelője — SO éves; Horváth L. G., Közlekedéspszichológiai problémák az ЫМС 1057. évi párizsi kongresszusán; nekrológ: Sz. L. Rubinstein 1889—1960. A 2. szám a következőket hozza: Márkus Gy., A materialista pszichológia világnézeti módszertani problémai; Hirsen M ; Beszámoló az NDK- ban tett tanulmányúiról; Liebermann L.; A t római pszichológiai intézmények; Böszörményi Z.; Az első csehszlovák pszicniutriai Kongresszus; illés S.; beszámoló az Országos Guóqupedaaógiai Kongresszusról.

Különösen gazdag ebben a rovatban

— anogyan említettük — a folyóirat 3. száma. Lz különösen A pszichológia helyzete hazánkban c. fejezetre vonatkozik. Ez a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Bizottsága 19tí0. április lő-i ülésének jegyzőkönyve. A fő beszámolót a Bizottság elnöke tartotta, aki egyúttal a folyóirat szerkesztője, a mellékreferátumokat az egyes szekciók elnökei mondták, ezenkívül a plénumból is elhangzottak vitafelszólalások. Ennek az ülésnek a leírása igen éruekes és fontos, egyrészt az elvégzett munka áttekintését nyújtja, másrészt a jövőre vonatkozó alapvető irányelveket és terveket is tartalmaz. Következik Molnár E. visszatekintő értékelése: A szovjet pszichológia negyven éve címmel. A szocialista tábor szakemberei kapcsolatainak fejlesztésével foglalkozik Várnagy L. hozzászólása: Két hét Romániában pszichológusok közt címmel. A Magyar Pszichológiai Szemle is külön figyelmet szentel az alkalmazott pszichológia Rómában megtartott kongresszusának (Justné Kéry Hedvig: A 13. nemzetközi alkalmazott pszichológiai kongresszus, Róma 1959). Ez a szám végül A Módszertani Albizottság előadássorozata címmel híreket közöl.

Valamennyi számban tapasztalhatjuk, hogy a pszichológiai könyvek és szakfolyóiratok referátumainak igen jó válogatását adja (bár nem olyan széles alapon, mint a Československá psichológia c. folyóirat) — leginkább a szovjet és angolamerikai szakirodalommal foglalkozik.

Amint a Magyar Pszichológiai Szemle eddigi számai mutatják, sikeresen megoldják a pszichológia marxista értelmezését, kitöltik az előző évek munkájában maradt hézagokat, és igyekszenek a modern pszichológia legújabb ismereteire, problémáira, felfedezéseire és feldolgozott