Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-01-01 / 1. szám - A Komenský… / Folyóiratszemle
Folyóiratszemle 31 zösségért végzett nevelés a szocialista nevelés egyik jellemző alapvonása. Persze helytelen lenne a közösségi nevelést ilyen értelmezésben keresni Komensky- nél. De ha műveit tanulmányozzuk, nem kerülheti el figyelmünket, hogy Komenský a tanításról és a nevelésről szóló értekezéseiben nem korlátozódik csak a nevelő és a növendék, a tanító és a tanuló, a főiskolai tanító és a diák köi-, csönös viszonyára, hanem figyelemmel kíséri a játékok alkalmával a gyermekek, az iskolában a tanulók, és a tanulmányok végzésekor a diákok egymásra gyakorolt kölcsönös hatását is. Az iskolalátogatás előtti korban nem korlátozza a nevelést csak az anyára a családban, de a közös vezetés alatt álló gyermekek kölcsönös érintkezésében is nevelési momentumot lát. Az iskolában fontosnak tartja a tettekre buzdító, örömökben gazdag játékok szervezését a tanító részvételével. Külön ki is hangsúlyozza, hogy a játékok alkalmával a tanító ne/ csak mint diktátor szerepeljen, mert ezzel a játék közvetlen, igazán gyermeki légkörét elrontja. Komenský vezeti be az osztályokban végzett tömeges, közös tanítást, közösen végzett kirándulásokat. Forradalmi változás volt ez, mert az addigi módszerektől eltérően, — ahol a tanító egyénileg foglalkozott az egyes tanulókkal —, megkezdődik több gyermek közös tanítása osztályokban. Ezt nem csak gazdaságilag a munka megtakarításával igazolja, hanem lélektanilag és pedagógiailag is, mert a közös munkában a tanulók kölcsönös buzdító, javító, versenyre indító hatással vannak egymásra. Komenskyt tanulmányozva, általában tapasztalhatjuk, hogy gyakran hangsúlyozza a közös gyermekjátékokat az iskolában és az azon kívül végzett közös munka nevelő hatását. Ján Grác azzal foglalkozik: Hogyan készítsünk a tanítónak alkalmas munkakörnyezetet. Iskolánk szocialista iskolává való átépítésében nemcsak a nevelő és tanítási problémákkal foglalkozunk, de tekintettel kell lennünk a tanító egyéniségére is, politikai és pedagógiai felkészültségén kívül, q^inak hivatására való pszichofizikai rátermettségére is, mert az átépítésnek nagy feladatait csak ilyen tanítókkal teljesíthetjük. A cikk írója a KÜÖVU dolgozója. Hospitációi alkalmával nemcsak a tanítási és nevelői folyamatot figyeli, de több éve ankétokat rendez, és figyelemmel kíséri a tanító munkakörnyezetét is, úgymint a tantermet, a laboratóriumot, a műhelyt, a tanító munkakörnyezetét is, úgymint a a folyosókat, a tornatermet, az iskolaberendezést és felszerelését. A jó tanítási óra bizonyos mértékű művészteljesítmény is. De nem lehetnek túl nagyok az igényeink abban az esetben, ha a tanítónak ehhez nem adjuk meg a szükséges feltételeket. Óvnunk kell a tanító munkáját a zavaró momentumoktól. Biztosítsuk, hogy az osztályba tanítási óra alatt idegen ne léphessen (sem extern, sem intern személy). Az óralátogatások se történjenek a tanítási óra megkezdése után. A tanító munkáját nagyon zavarják az iskolának a tanítás alatt végzett szervezési munkái: statisztikák kitöltése, kö- rözvények olvasása, különösen a házi híradó váratlan bekapcsolása óra alatt. Az eredményes szellemi munka feltétele a nyugodt, csöndes, békés környezet. Azért fontos lenne, hogy az igazgatók és ellenőrző közegek hospitációi alkalmával a tanítási folyamat megfigyelésén kívül törődjenek a tanító megfelelő munka- környezetének megteremtésével, biztosításával is. Az első évfolyam tanítójának együttműködése az óvodával s az ezzel kapcsolatos problémák szervezésével foglalkozik dr. Vaclav Lepš. A cikk felhívja a figyelmet arra, menynyire fontos, hogy az 1. évfolyam tanítói együttdolgozzanak az óvoda tanítónőivel, ismerjék az óvoda követelményeit és a gyermek munkáját az óvodában. Konkrét javaslatot ad, hogyan készítsék elő az óvodában a gyermekeket a nemzeti iskolába való átmenetre. Itt három feladat mutatkozik fontosnak: a) a tananyag tartalmának, a munka módszerének és a szervezési formáknak kölcsönös megismerése; b) a nemzeti iskola követelményei meghatározása az óvodával szemben; c) a gyermek és a szülő pszichológiai előkészítése. Főleg az első két feladat teljesítésére fekteti a súlyt, hiszen a gyakorlatban úgysem választhatók el a harmadiktól, és teljesítésük megoldja azt. A két iskola együttmunkálkodásának megszokott három formáját ismerteti.
