Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-01-01 / 1. szám - Hasák Vilmos: Fordítsunk több gondot a versmondásra!
14 Fordítsunk több gondot a versmondásra! szén kérdezhetünk kíváncsian, közönyösen, ijedten, gúnyosan, haraggal stb. Meg kell tehát állapítanunk, hogy a kérdőjel (vagy más írásjel) egymagában nem fejezi ki a gazdag lehetőségeket. Ezért a versmondónak a szegényes számú írásjeleket hangjának színezőképességével szinte végtelen számúvá kell gyarapítania. A művészi beszéd törvényei a nyelvtani szabályokat nem „tartják mindig tiszteletben”. A nyelvtan szabályai szerint pl. a kijelentő mondat végére pontot teszünk, s a pontnál „levisszük” a hangot. Ez a szabály a kezdő számára parancsnak tűnik fel. A versmondásban viszont gyakran előfordul, hogy az írásban ponttal befejezett mondatot nem szabad úgy mondanunk, hogy „levisszük” a hangot, mert az a mondat esetleg gondolatilag vagy érzelmileg nem befejezett. A szünetek alkalmazására is ügyelni kell. A vers mondatainak értelme és szerkezete határozza meg, hogy hol kell nagyobb szünetet tartanunk. Ne álljunk meg gépiesen minden verssor végén, és ne higgyük, hogy egy-egy versszak után feltétlenül nagyobb szünetet kell tartanunk! Viszont tudni kell, hogy a megfelelő helyen alkalmazott szünetek fokozzák a vers érzelmi tartalmát, elmélyítik mondanivalóját. A vers művészi előadása megengedi — sőt olykor megköveteli —, hogy szüneteket iktassunk be akármelyik verssor akármelyik két szava közé. Ne felejtsük el: a szünetek tartama alatt csak a beszéd szünetel, de a gondolat, az érzelem tovább él. Ne pazaroljuk a hangunkat! Ascher Oszkár a már említett művében törvénynek jelenti ki: a hang erejével, a hangerő fokozásával — adott esetben — ugyan fokozottan fejezhetünk ki érzelmeket* de a hangerő sohasem pótolhatja a hiányzó érzelmeket. Ahol a versmondó mégis megkísérli, hogy a hangossággal hitessen el meg nem lévő érzelmi erőt, ott a szavalás üressé, hazuggá válik. Egressi Gábor „A színészet könyve” c. művében így fogalmazta meg ezt a művészi követelményt: „A folytonosan kiáltó beszéd még akkor is bántó, ha lelki tartalommal teljes; mennyivel tűrhetetlenebb, ha üres ordítás, ha csak a mell üregéből jön, nem pedig a lélek mélyéből.” A versmondásnak vannak technikai feltételei is: a tiszta beszéd, a helyes ejtés és az egészséges hang. A tiszta beszéd a szavaknak beszédhibáktól mentes, érthető kimondásán, a helyes ejtés a hangzóknak helyes megformálásán, az egészséges hang a gége megerőltetése nélküli (mély), légzéssel gyakorolt módszerén alapszik. A cikk keretei nem engedik meg, hogy ezekkel a követelményekkel részletesebben foglalkozzunk. Ascher Oszkár tanácsa szerint azonban a szavalóversenyek versmondóit válogassuk ki azon az alapon, hogy kinek van természettől fogva szép, tiszta beszédje és egészséges hangja. Cikkünk elméleti fejlegetéseivel f£l akarjuk hívni a figyelmet a versmondás elengedhetetlen, de elsajátíható követelményeire. Ezek elindíthatják a kezdő szavalót is, hogy képességeivel életrekeltője lehessen a versekben rejlő érzelmeknek és emberformáló gondolatoknak.
