Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-04-01 / 4. szám - František Janek: Pártunk dicső hagyományai szellemében
Janek: Pártunk dicső hagyományai szellemében 101 gráns-kommunisták jelentős szerepére is, akik segítettek kialakítani a proletariátus egységét. Közvetlenül a Magyar Tanácsköztársaság bukása után ugyanis néhány száz kommunista jött át Csehszlovákiába, bekapcsolódott a szlovákiai munkásmozgalomba, és megerősítette a baloldal helyzetét. A decemberi általános sztrájk az osztályerők kicsúcsosodását jelentette: egyrészről a burzsoázia bürokrata államapparátusa és a jobboldali szociáldemokrata bérencek egyesült erejét, a másik részről a munkások milliós seregét, akiket a jövő kommunista párt előfutára, a marxista baloldal vezetett elszánt harcra. És így a marxista baloldal soraiban a munkások legöntudatosabb része belátta, hogy véglegesen szakítania kell a szociáldemokrata párt áruló bérenceivel, és valóban meg kell alakítania a forradalmi kommunista pártot. 1921 januárjában a marxista baloldaliak lubochňai gyűlésén Szlovákia és Kárpát-Ukrajna forradalmi munkásai elfogadták ezt a határozatot. Itt a baloldal képviselői nemzetiségi különbség nélkül a Kommunista In- ternacionálé alapelveihez csatlakoztak, és Csehszlovákia egységes Kommunista Pártja megalakítása mellett foglaltak állást. Februárban az ifjú kommunisták nemzetiségi különbség nélkül egyesültek, és megalakították Csehszlovákia Kommunista Ifjúsági Szövetségét. 1921. május 14—16- án a marxista baloldal Prágában gyűlt össze a CSKP megalakuló gyűlésére. Itt több mint 500 kiküldött képviselte a cseh, szlovák, magyar és ukrán nemzetiségű párttagokat. A gyűlés örömteli légkörben folyt le. A III. In- ternacionálé feltételeinek elfogadása viharos taps közben ment végbe, közösen elénekelték a „Rudy prápor” c. forradalmi dalt. (Ezt a tanulóknak gramofonlemezen mutathatjuk be.) 1921. október végén a német és lengyel kommunisták megmaradt csoportjai a CSKP-hoz csatlakoztak. Megalakult Csehszlovákia Kommunista Pártja a köztársaság valamennyi nemzetisége számára. A tanulóknak itt meg kell említenünk, hogy a CSKP hatalmas politikai erőként lépett Csehszlovákia politikai életébe. Az 1922. év végéről származó adatok szerint 132 000 tagja volt. 1925 novemberében a választásokon majdnem 1 millió szavazatot szerzett. Igyhát a CSKP megalakulásával a csehszlovák proletariátus nagy jelentőségű vezetőre tett szert a burzsoázia elleni osztályharcában, és a második világháborúban széleskörű nemzetfelszabadító mozgalmat fejtett ki. A tananyag további részeiben (a háború utáni gazdasági válság, a kapitalizmus időleges stabilizációja) a tanulók látják, hogy a párt milyen következetesen vezette a munkásosztálynak a mindennapi kenyérért és munkáért, a béremelésért, a drágaság és a munkanélküliség elleni harcát. A párt rendületlenül védte valamennyi dolgozó, az elszegényedett földművesek és a dolgozó értelmiség jogait is. Ezekben a nehéz harcokban fejlődött a párt, s magáévá tette a dicső SZKP tapasztalatait, ezeket alkotó módon érvényesítette Csehszlovákiában, s így az ország vezető politikai hatalmává lett. Az V. pártkongresszussal foglalkozó anyaggal kapcsolatban hangsúlyoznunk kell, hogyan lett ez a kongresszus határkő a CSKP bolsevizálásáért folyó harcban, s hogyan készült fel a párt a burzsoázia elleni további felelősségteljes küzdelemre. Az 1933—34 évek ismertetésekor, amely időszakban a CSKP csaknem illegalitásban működött, a tanító mutasson rá arra, hogy a párt ezen üldözés alatt is a dolgozók oldalán állt, továbbá, hogy az állam betiltotta és feloszlatta a haladó szervezeteket, megszüntette és elkobozta a kommunista sajtót, és üldözte a kommunista funkcionáriusokat.
