Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)
1961-04-01 / 4. szám - Új iskolatörvényünk a kulturális forradalom szolgálatában
98 Űj iskolatcrvényünk a kult. forradalom szolgálatában nem szorítkozhat csupán az iskolai dolgozók és nevelök egyre gyarapodó seregére. Szükségszerűen ismerniük kell a törvényt a nemzeti bizottságok tisztviselőinek, az üzemeknek, a tömeg szervezeteknek stb. Mindezek az intézmények a maguk módján, a rájuk bízott jeladatoknak megfelelően részt vesznek a nevelés folyamatában, és hozzájárulnak a kulturális forradalom felvirágoztatásához. Számunkra azonban nemcsak az a lényeges, hogy ismerjük a törvényt, fontosabb annak helyes magyarázata, különösképpen pedig a gyakorlatban való megvalósítása. Ha a törvényt csupán „felülről kiadott irányelveknek” tekintenénk, nem pedig döntő fontosságú politikai dokumentumnak, az iskola, a tanulók és saját magunk átalakítása politikai eszközének, — rosszul értelmeznénk a kulturális forradalom feladatait. A szocialista jogrend széleskörű lehetőséget nyújt a szocialista társadalmi tevékenység és kezdeményezés felvirágoztatására. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy különösen a nevelés terén egyenlő felelősség hárul az iskolára, a családra és a társadalomra. Ezzel kapcsolatban természetesen felmerülnek problémák nemcsak e törekvések összeegyeztetése terén, hanem a módszereket illetőleg is. Az új iskolatörvény a politikai és pedagógiai tevékenység fejlesztésének széleskörű lehetőségeit alakítja ki; ennek jelentőségét az iskolai intézmények és a társadalmi élet legkülönbözőbb területei közötti rendszeres együttműködés határozza meg. Az új törvény megteremti a szervezési és politikai alapfeltételeket mindkét tényező tevékenységének összehangolása és az irányító munka színvonalának emelése érdekében. Azonban a legtökéletesebb jogi szabály is holt betű maradna, és az élet szempontjából nem lenne jelentősége, ha nem vezetné céltudatos nevelési és szervezési munka és világos eszmei megfogalmazás. A nevelőmunka hatékonysága — amint V. I. Lenin hangsúlyozta — a gazdasági építőmunka eredményeivel mérhető fel. Azonban oktalan fatalizmusba esnénk, ha pedagógiai munkánkban csak azután várnánk eredményt, miután a tanuló már bekapcsolódott a gyakorlati életbe. A pedagógiai munka hatékonyságának kritériuma elsősorban az iskolai dolgozók erkölcsi-politikai profilja, munkájuk egyéni módszere, valamint az igazi pedagógiai művészet lényegének elsajátítása. A fokozott felelősség és igényesség, melyeket mind nagyobb mértékben megkövetelünk társadalmi életünk valamennyi szakaszán, természetesen elsősorban az iskolaügyi és nevelési területen dolgozókra vonatkozik. Ezzel kapcsolatban hang súly óznunk kell, hogy még mindig nem kielégítő mértékben használjuk ki a szocializmus előnyeit és lehetőségeit az egységes irányban fejlődő oktatásban és nevelésben. Pártunk — kulturális forradalmunk szervezője és sikere zálogának — 40 éves évfordulója elegendő lehetőséget nyújt arra, hogy bírálat tárgyává tegyük munkastílusunkat, pedagógiai munkánk színvonalát és társadalmi hatékonyságát. Pártunk már több ízben, különféle eseményekkel kapcsolatban nagyra értékelte tanítóinknak iskolai és társadalmi munkáját. Egyúttal azonban hangsúlyozta a vele szembe támasztott egyre nagyobb igényeket és követelményeket a fejlett szocialista társadalom építésében.