Szocialista Nevelés, 1961. január-augusztus (6. évfolyam, 1-8. szám)

1961-04-01 / 4. szám - Új iskolatörvényünk a kulturális forradalom szolgálatában

98 Űj iskolatcrvényünk a kult. forradalom szolgálatában nem szorítkozhat csupán az iskolai dolgozók és nevelök egyre gyarapodó seregére. Szükségszerűen ismerniük kell a törvényt a nemzeti bizottságok tisztviselőinek, az üzemeknek, a tömeg szervezeteknek stb. Mindezek az intézmények a maguk módján, a rájuk bízott jeladatoknak megfelelően részt vesznek a nevelés folyamatában, és hozzájárulnak a kulturális for­radalom felvirágoztatásához. Számunkra azonban nemcsak az a lényeges, hogy ismerjük a törvényt, fontosabb annak helyes magyarázata, különös­képpen pedig a gyakorlatban való megvalósítása. Ha a törvényt csupán „felülről kiadott irányelveknek” tekintenénk, nem pedig döntő fontosságú politikai dokumentumnak, az iskola, a tanulók és saját magunk átala­kítása politikai eszközének, — rosszul értelmeznénk a kulturális forra­dalom feladatait. A szocialista jogrend széleskörű lehetőséget nyújt a szocialista társa­dalmi tevékenység és kezdeményezés felvirágoztatására. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy különösen a nevelés terén egyenlő felelősség hárul az iskolára, a családra és a társadalomra. Ezzel kapcsolatban természetesen felmerülnek problémák nemcsak e törekvések összeegyeztetése terén, ha­nem a módszereket illetőleg is. Az új iskolatörvény a politikai és peda­gógiai tevékenység fejlesztésének széleskörű lehetőségeit alakítja ki; ennek jelentőségét az iskolai intézmények és a társadalmi élet legkülön­bözőbb területei közötti rendszeres együttműködés határozza meg. Az új törvény megteremti a szervezési és politikai alapfeltételeket mindkét té­nyező tevékenységének összehangolása és az irányító munka színvonalá­nak emelése érdekében. Azonban a legtökéletesebb jogi szabály is holt betű maradna, és az élet szempontjából nem lenne jelentősége, ha nem vezetné céltudatos neve­lési és szervezési munka és világos eszmei megfogalmazás. A nevelőmunka hatékonysága — amint V. I. Lenin hangsúlyozta — a gazdasági építőmunka eredményeivel mérhető fel. Azonban oktalan fa­talizmusba esnénk, ha pedagógiai munkánkban csak azután várnánk ered­ményt, miután a tanuló már bekapcsolódott a gyakorlati életbe. A peda­gógiai munka hatékonyságának kritériuma elsősorban az iskolai dolgozók erkölcsi-politikai profilja, munkájuk egyéni módszere, valamint az igazi pedagógiai művészet lényegének elsajátítása. A fokozott felelősség és igényesség, melyeket mind nagyobb mértékben megkövetelünk társadalmi életünk valamennyi szakaszán, természetesen elsősorban az iskolaügyi és nevelési területen dolgozókra vonatkozik. Ez­zel kapcsolatban hang súly óznunk kell, hogy még mindig nem kielégítő mértékben használjuk ki a szocializmus előnyeit és lehetőségeit az egysé­ges irányban fejlődő oktatásban és nevelésben. Pártunk — kulturális forradalmunk szervezője és sikere zálogának — 40 éves évfordulója elegendő lehetőséget nyújt arra, hogy bírálat tárgyává tegyük munkastílusunkat, pedagógiai munkánk színvonalát és társadalmi hatékonyságát. Pártunk már több ízben, különféle események­kel kapcsolatban nagyra értékelte tanítóinknak iskolai és társadalmi mun­káját. Egyúttal azonban hangsúlyozta a vele szembe támasztott egyre nagyobb igényeket és követelményeket a fejlett szocialista társadalom építésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom