Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-10-01 / 2. szám - Magyartanítás… / Folyóiratszemle
Folyóiratszemle 79 sának vágyát. Az írás tanulását előkészítésére a következő gyakorlatokat ajánlja: a tanulók szerezzenek bizonyos fokú készséget a betűelemek írásában, fejlesszük a tanulók biztos vonalvezetési készségét, gyakoroltassuk a megfelelő ívelések, burkolások és karikák írását, valamint a voA MAGYARTANÍTÁS, (IV. évf. 3. sz). a Művelődésügyi Minisztérium Módszertani folyóirata. A folyóirat évente hatszor jelenik meg, évi előfizetési díja 18 forint, megrendelhető Prahában a Magyar Kultúra által. E folyóirat négy fő részre tagolódik, mégpedig ezek: módszertan, vita, szemle és új könyvek ismertetése. A módszertani részben: Mit jelent az irodalomolvasási fokon való irodalomtanítás az általános iskolában? c. cikkben Seres József ügyesen megfogalmazza az irodalomolvasás fogalmát, amikor ezt írja, hogy: „az irodalomolvasási fokon azt értjük, hogy az egyes írókkal, költőkkel nem az irodalomfejlődés (történet) folyamatába beillesztve foglalkozunk. Nem törekszünk az író irodalom- történeti jelentőségének értékelésére s így arra sem, hogy sokoldalúan, a föltét- len legjellemzőbb, művészetének csúcsait jelentő művei alapján mutassuk be.” — Kihangsúlyozza a cikkíró, hogy az ezen a fokon való irodalomtanításnak fő feladata, hogy a tanulókat megszerettesse az irodalmi művekkel, és szorossabb kapcsolatot teremtsen az élettel. A következőben Sipka Sándor: A tananyagcsökkentés és a műveltségi színvonal emelésének kérdése a gimnáziumi magyartanításban címmel közöl érdekes cikket. Ez a középiskolára vonatkozik, többek közöt nagyon helyesen hivatkozik a híres szovjet költőnek, Tvardov- szkijnak komoly figyelmeztetésére, hogy nagy hiba, ha egy tanuló Fagyejev „Ifjú gárdá”-jának beszámolásánál azon töpreng, hogy vajon 78 vagy 67 hőse van-e e műnek, továbbá azon, hogy melyik fejezetben ki jelenik meg, és ki tűnik el? Az ilyen irodalomtanítás helytelen. Idézi Bencédy József megállapítását az iskolai színvonal emelésére vonatkozólag: „Ma színvonalon bizonyos lexikális ismeretek elsajátítását, reproduktív készségét értjük, a jövőben az alapok biztos ismeretét, a gyakorlati vonatkozások figyelembevételét, a mindennapi gyakorlatban felmerülő problémák megoldására irányuló nalelemeknek összkapcsolásával a betűk kötését, ahol olyan tárgyakat használunk fel, szemléltetésül, amelyken a tanulók érzékelhetik az írásra kijelölt elemeket. A nyelvtani-helyesírási munkafüzetek használatának fontosságát újra hangsúlyozza dr. Zalai Ernő. készséget és törekvést. Az újonnan kiala kított iskolai tananyagnak biztosítania kell a tanulók személyiségének formálását és megerősödését, tehát a megfelelő érzelmi és esztétikai ráhatásokat, a fizikai munka megszerettetését.” — Sipka Sándor cikkét helyesen fejezi be, amikor így ír: „Mindnyájunknak el kell fogadnunk azt is, hogy tanítványaink általános műveltsége akkor lesz nagyobb, ha az irodalmi alapműveltség mellett a termelő- munka és általában a gyakorlati élet kérdéseivel is megismerkednek. Óvakodjunk attól, hogy a szakmai elfogultság ezen a téren megzavarja tisztánlátásunkat!” Egy módszertani kísérlet c. tanulmány Zrinszky László tollából értékes útbaigazításokat ad az irodalom szocialista tanításával kapcsolatban, helyesen idézi a kiváló cseh pedagógus Václav Prihoda: Bevezetés a pedagógiai pszichológiába Bp. 1960-ban fordításban megjelent művét: „Az átvitel döntő feltétele, hogy mindig öszekapcsolja a begyakorlást közvetlenül a gyakorlattal, és érthetővé tegye a megszerzésre alkalmazott módszert.” Vagyis úgy kell tanítani az irodalmat, hogy az elsajátított ismeretek a tanulók az életben helyesen tudják alkalmazni. Majd a „Vita” c. rovatban olvasunk: Az általános iskolai tanulók olvasási készségéről. Hozzászólás Tarján László cikkéhez, Farkas Saroltától. Továbbá figyelmet érdemel „Szakdidaktikai feladatlap” címen vitahozzászólás Ambrus Z. Miklóstól. Ez válasz Komár Pálnénak a folyóirat 1960. decemberi számában: „Az irodalomtanítás reformjának módszertani alapkérdései” (1. közlemény) c. írásához. Majd válasz Ambrus Z. Miklósnak címen Komár Pálné válaszol. A következő vita: „Gimnáziumi anyanyelvi képzésünk időszerű kérdéseiről” Szemere Gyulától. Nagyon értékes vitaindító cikk Lengyel Dénes írása: „A felnőttek oktatásának néhány szaktárgyi kérdéséről.”
