Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)
1961-09-01 / 1. szám - Egri Viktor: Szívet cserélni nehéz (recenzálta Párkány Antal) / Könyvekről
Könyvekről 45 Egri Viktor: Szívet cserélni nehéz Egri Viktor „Szívet cserélni nehéz” című új regényét a hidegháború regényének nevezhetnénk. E mű cselekménye egy diverzáns csoport illegális határátlépésével kezdődik. A csoport tagjai — a regény főszereplői — Franz Fabrici és Rudolf von Ossmitsch, akik azzal a szándékkal jönnek hozzánk, hogy szabotázs-cselekvényeket hajtsanak végre, és kémkedjenek az amerikaiak részére. Az érdeklődéstkeltő, izgalmas bevezetés után filmszerű fogáshoz folyamodik az író. Visszapergeti az eseményeket 1948-ig. Az államosítás után a Fabrici család — Kirchoff bánya- és gyári főrészvényessel együtt — nyugatra szökik. Elhagyják a szerintük „minden szépet és fennköltet elnyeléssel fenyegető, az ember szabadságát lábbal tipró, az egyéni kezdeményezést megfojtó vörös, poklot”. Azzal a meggyőződéssel távoznak, hogy egy-két év után úgyis megdől a népuralom, s akkor ismét visszatérhetnek Csehszlovákiába, ahol természetesen visszanyerik majd régi politikai és gazdasági hatalmukat. A család előbb Darmstadtban, majd Majna-Frankfurtban telepedik le. Az apa — Kirchoff segítségével — egy nagy vegyiüzemben vezető állást kap. A világpolgári elveket valló, egyébként kiváló mérnök múltjához hűen még fokozottabb mértékben igyekszik kiszolgálni kenyéradó gazdáit. Az alig tizenötéves Feri német gimnáziumba, majd az egyetemre kerül. Egynéhány év alatt a reakciós demagógia hatása előbb németté, később — bizonyos elvek fenntartása ellenére is — fokozatosan neofasisztává formálja a fiút. Apja hirtelen halála új fordulatot hoz a már huszonkét éves fiú életébe. Rudolf von Ossmitsch, — volt Horthysta százados — az amerikai kémszolgálat embere beszervezi Ferit a müncheni kémközpontba, ahonnan rövidesen a Bad-Tölz-i kiképző táborba kerül. A legjobb eredményeket elérő, nyelveket ismerő fiatalokat a kiképzés után — „különleges” feladatok elvégzésére külföldi országokba küldik. így jut el Fabrici Feri Ossmitsch kém-századossal Csehszlovákiába — volt hazájukba. Az „óhaza” megismerése és Molnár Kató iránt fellobbanó szerelme, a felébredő és lázadó lelkiismerete Ferit egyéni életének nagy „eszmélé- séhez” juttatja el. Lelkében olyan összefüggések tisztázódnak, amelyekről eddig csak nagyon zavaros sejtései voltak, amelyek iránt eddig érzéketlen volt. Most jön csak rá, hogy ez a szülőföldnek a szerelemmel összefonódó külső és belső, objektív és szubjektív érzete. A regényben teljesen hitelesnek érezhető ez a lélektani megoldás. A fiú hosszas vívódás után szakít régi életével, és egykor elhagyott hazáját választja újból hazájául. Sorsának további alakulását a regényből követ-
