Szocialista Nevelés, 1961. szeptember-1962. augusztus (7. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 5. szám - Ifjúságunkat várja a szocialista mezőgazdaság / Szülők iskolája
Milosláv Subrt, a Fed. Kutató Intézet dolgozója, Bratislava: Ifjúságunkat várja a szocialista mezőgazdaság A sajtóban, rádióban, gyűléseken, sőt a magánbeszélgetéseken, az EFSZ-ek irodáiban, családi körben igen gyakran ifjúságunkról és a mezőgazdaságról folyik a szó. Azt mondják, hogy a szülők, a tanítók, a szövetkezetek nem nevelik a gyermekeket a mezőgazdasági munka és az állattenyésztés megbecsülésére. Valóban így van ez? Vizsgáljuk csak meg közelebbről. Hisz a mezőgazdaság mindnyájunk ügye. Az a sok fiatal szövetkezeti dolgozó, a különféle fajú mezőgazda- sági iskolák és a mezőgazdasági főiskola hallgatói, az állami birtokok, a gép- és traktorállomások fiatal dolgozói kivételt képeznének? Ezek mind — vagy legalábbis nagy részük — valóban dolgozni akar, már dolgozik vagy készül a mezőgazdasági munkára. De a mezőgazdaság a szocialista nagyban való termelésben nemcsak egyfajta hivatás, hanem alapfokú és magasabb rendű, technikai és ökonómiai minősítést kívánó hivatások rendszere. Sok mezőgazdasági üzemben már elnyerték a szocialista munkabrigád címét, és sok helyütt versenyeznek érte. Ezek az emberek szocialista módon akarnak dolgozni és élni. Ez már több az egyszerű dolgozni akarásnál, ez már a szocialista öntudat megnyilvánulása. Honnan veszik ezek a fiatal emberek a munka, a társadalom szükségletei iránti viszonyukat, öntudatukat? A család, az iskola, a pionírszervezet, az ifjúsági szövetség, társadalmunk nevelte őket. A szocialista mezőgazdaságnak egyre több, ezer meg ezer szakképzett fiatal emberre van szüksége. Nem mintha hiány lenne a mező- gazdasági dolgozókban. Vannak elegen, sőt számukat állandóan csökkenteni fogják.. Azt akarjuk, hogy az idősebbek megérdemelt nyugalmukat élvezhessék. De elsősorban azt, hogy a mezőgazdaságban valamennyien úgy dolgozzanak, ahogyan azt a tudomány fejlődése a mezőgazdaság legmodernebb gépesítésével lehetővé teszi. Áthidaljuk az ipari és mezőgazdasági munka közti különbséget, a város és a falu élete közti szakadékot. És ehhez fiatal, szakképzett, művelt emberekre van szükség. Nem becsüljük le az idősebbek gazdag élettapasztalatait, kitartását, szívósságát. Sőt — szeretnénk az idősebb nemzedék nemes tulajdonsá171
