Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-09-01 / 9. szám - Megjegyzések az írásjelek használatához / Nyelvművelés
308 A szovjet pedagógiai irodalomból elemezve kapcsolatban a rabszolgarendszerrel, a feudális korral és a kapitalista társadalom történetével, a tanító közelebb hozzá a tanulókat ezeknek megismeréséhez. Ebben a korban a tanulók már magukévá teszik a gondolatot, hogy a társadalom történetében, kezdve a rabszolgarendszertől, a feudális és a kapitalista rendszeren át, egészen a szocialista rendig, voltak elnyomók és elnyomottak. Persze nem mindegyik tanuló fogja tudni, hogy a társadalom alapját valaha a rabszolgák, rabtartók, jobbágyok és feudális urak osztályai képezték, de majdnem mindegyik tanuló megérti, hogy voltak elnyomók és elnyomottak, s minden ellenszenvük az előbbiek ellen fog irányulni, minthogy minden rokonszenvük az utóbbiak oldalán lesz. — Az ilyen határozott viszony, beállítottság a különböző társadalmi osztályok képviselőivel szemben jellemzi az V —VI. osztályosok világnézeti színvonalát, amely eredménye a tanulásnak és nevelésnek abban a szocialista rendben, ahol nincs sem elnyomott, sem elnyomó. Megjegyzések az írásjelek használatához (Folytatás ) A kérdőjel használata Ez az írásjel nem okoz különösebb nehézséget. Közhasználata is meg egyéni alkalmazása is leginkább fedi a valóságos beszédhelyzetet, a tudattartalom lényegét. Minden bizonnyal a kérdés sajátosan hullámzó, jól észrevehető hangsúlyozási módja is figyelmeztet kitételének szükségességére, s azért vagyunk annyira egységesek használatában. Ezért csak éppen érintjük a kérdést. Az általános szabály értelmében kérdőjelet teszünk az egyszerű és mellérendelő kérdő értelmű mondatok végére, pl.: Mondjam el szóban? — Mondjam el szóban, / Vagy hazug bókban, / Amit a csókban / Valahogyan úgy adtak, hogy jólvan? / Ady: Mondjam el szóban? / Az alárendelő összetett mondatban a főmondat természete határozza meg a mondatvégi írásjelet. Ha ez kérdő értelmű, bármilyenek is a mellékmondatok, akkor kérdőjellel zárjuk: Ki tiltja meg, hogy elmondjam, mi bántott / hazajelé menet? / József A.: Levegőt! / — A dolgos test s az alkotó szellem, / mondd, hogy törhetne egymás ellen? / József A.: Alkalmi vers ... / — Ez utóbbi mondatban feltűnhet, hogy a közbeszúrt mondat felszólító igealak, s a mondat végére mégis kérdőjelet tett a költő, S vajon nem tennénk-e mi is kérdőjelet e mondatok után: Mondd, hogyan szervezik nálatok a munkaversenyt? Nézd, mi történt itt? Mondd, segítenél nekem a jeladat megoldásában? — Tudniillik ezekben a mondatokban a mondd, nézd stb. szavakat nem érezzük annyira
