Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-04-01 / 4. szám - Sálfalvi Gyula: Materialista világnézet a kémia tanításában I.
Sálfalvi: Materialista világnézet a kémia tanításában 121 a korszerű mezőgazdaság eredményei, az ipar kemizálása a tanulók számára is jól bemutatja az ezen a téren folyó hatalmas munkát, amely nagymértékben hozzájárul az emberiség jobb, könnyebb életéhez, egyre fokozódó és emelkedő életszínvonalához. 4. A materialista jellegű kémia-oktatásban nagy jelentősége van a természeti törvények olyan értelmű tanításának is, amely világosan a tanulók elé tárja ezeknek anyagi eredetét. A tanulók előtt világossá kell tennünk, hogy a természeti törvények az anyag tulajdonságaitól függő általános érvényű megfogalmazások. Ennek igazolására minden kémiai törvény megfelelő módon végrehajtott tanítása alkalmas. 5. A materialista szemlélet egyik lényeges vonása, hogy a különböző tulajdonságú anyagokat egységes szempontok alapján csoportosítja. Itt az anyag sajátságainak megfelelő olyan „természeti rendszer” kialakítására van szükség, amely nem teszi lehetővé az idealista jellegű magyarázatot. Az alsófokú kémia-oktatás területén erre a célra az empirikus rendszerű elveken felépülő elem-oxid-bázis-sav és só csoportosításban adott anyag- ismertetés egészen megfelelő. Ezzel az eljárással — bár a tipikus tulajdonságokat emeljük ki — de ezzel egyidejűleg az összefüggéseket, az eltéréseket, az ellentéteket kiegyenlítő magasabb kategóriák kialakulását és bizonyos értelemben a fejlődés vonalát is szemléltetjük. A periódusos-rendszer az elemek tudományos rendszerezését jelenti. Ennek részletes tanítása csak a középiskola felsőbb osztályaiban lehetséges. Törvényszerűségei világosan mutatják a természet jelenségeinek megismerhetőségét, az anyagok között fennálló összefüggéseket, továbbá az anyag tulajdonságai és szerkezete közötti kapcsolatokat. 6. A dialektikus szemlélet alaptételeinek alkalmazása a kémia tanításában, világnézeti szempontból rendkívül fontos tényező, mert csak ezeknek következetes és céltudatos alkalmazásával érhetjük el világnézeti célkitűzésünket: a metafizikus kémiai szemléletmód és világkép felszámolását. Ennek elérése érdekében különösen fontos tényező: A. A kölcsönhatások és az egyetemes összefüggések alkalmazása. Ez a tétel a kémiában teljes egészében érvényes. Eredményesen egyetlen kémiai jelenség sem vizsgálható önmagában, elszigetelten. A kémiai folyamatok, reakciók csak teljes egészükben értelmezhetők helyesen. Ez azt jelenti, hogy az alapvető jelenséget vagy folyamatot kifejező kémiai változások mellett mindig a hő-, elektromos- és fotokémiai viszonyokat és azoknak időbeli lefolyását is figyelembe kell vennünk. A kémiai változásokat tehát az ezekben részt vevő tömegrendszerekben és ezek viszonyaiban kell szemlélnünk. Ezek a szempontok valamennyi kémiai folyamat behatóbb vizsgálata esetén előtérbe kerülnek. Ezt különösen azoknál a reakcióknál láthatjuk, melyeknél különböző halmazállapotú anyagok (fázisrendszerek) keletkeznek. Ezt láthatjuk a termokémiai reakcióknál, ez tűnik fel a megfordítható reakciók és ezek egyensúlyi helyzetének, az egyensúly eltolási feltételeinek a vizsgálatánál. Ezek a vizsgálatok egyúttal a reakciókat befolyásoló tényezőkre is világosságot vetnek, melyek főleg a Le Chatelier— Braun-féle elvben nyernek magyarázatot. Ennek tanítása nemcsak gyakorlati, hanem a világnézeti nevelés szempontjából is igen kívánatos. A kémiai-technológ iái folyamatok tanításában is előtérbe kerül a kémiai í
