Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám - A Komenský c. módszertani folyóirat 1960/2. számában… / Folyóiratszemle
Folyóiratszemle 179 a figyelmet. Megállapítottuk, hogy 30 pere után a gyermek érdeklődése csökken, a gyakorlatokat minőségileg gyengébben végzi, testileg-lelkileg elfárad. A gyakorlatok kiválasztásakor és váltakozásakor a pedagógus vegye tekintetbe a fiatalabb tanulók fáradékonyságát. Az óra második felében foglalkoztassa a tanulókat olyan játékokkal, melyek kevéssé igényesek a mozdulatok pontosságának megkövetelésében. Milyen tulajdonságok jellemezzék a nemzeti iskola tanítóját? Erről a problémáról a lengyel Zycie Szkoly (1959, 11. sz.) 18 feleletet tett közzé a lengyelországi Tanítók Napjának szentelt számban. Az ankét néhány hozzászólása szerint a nemzeti iskola tanítója legyen: a gyermek igaz védelmezője, aki az osztályban az őszinte érzelmek légkörét teremti meg; aki élő, mély érzelmi kapcsolattal van a gyermek iránt, mert benne a fejlődő, új életet látja. Legyen éber figyelő, hogy gyorsan felismerje, mi történik adott pillanatban minden gyermekben. Nem kevésbé fontos, hogy okosan szervezze a gyermekek munkáját, hogy azok intenzíven, alkalmasan, de emellett önállóan dolgozzanak. A kisgyermeket nem az intenzív munka fárasztja, mint inkább az unalom, a hosszan tartó ülés a tanítás folyamán. Legyen a nemzeti iskola tanítója lélekben ifjú, tevékeny, szeresse a gyermeket és hivatását, keresse a munka megszervezésének jobb módszereit, legyen lelkiismeretes, a munkában kitartó, hassa át a kötelesség- és felelősségtudat mély érzelme. A „ZA SOCIALISTICKÍ7 ŠKOLU” módszertani folyóirat 3. számából különösen a következő cikkeket ajánljuk tanítóink figyelmébe: Dr. Hana Sachsová: Az igazgató eszme-politikai munkája az iskola pedagógiai közösségében A cikk szerzője rámutat az iskola sikeres igazgatásának néhány fontos feltételére. Itt első helyen áll az igazgató személye, hisz az ő feladata, hogy alkotó módon érvényesítse a tantestület munkájában a párt irányelveit. Ehhez természetesen meg kell nyernie a tanítóság bizalmát. Az igazgatónak arra kell törekednie, hogy 1. valamennyi tanító magáévá tegye a tudományos világnézetet, mély és sokoldalú műveltséget szerezzen és tudományos munkamódszerekre tegyen szert, 2. hogy egybekösse saját és a tantestület munkáját a szocialista társadalom építőmunkájával, 3. hogy hozzájáruljon a tanítók helyes politikai profiljának kialakításához, 4. hogy a tantestületet egységessé tegye. Az igazgatónak ennek érdekében állandóan gyarapítania kell ideológiai és pedagógiai ismereteit, és keresnie kell a tantestülettel való együttműködés leghatásosabb formáit. Božena Kostolná: A nemzeti iskola új feladatairól c. írásában a nemzeti iskola két igen fontos problémájáról ír: a munkára való nevelésről és a tanulók helyes világnézetének kialakításáról. Saját tapasztalata alapján beszámol arról, milyen örömmel vesznek részt az elemi iskolai tanulók a közhasznú munkákban, s milyen nevelési eredményeket lehet elérni — ha helyesen szervezzük és vezetjük a munkát. A tanulók világnézeti nevelésével kapcsolatban megemlíti az újságolvasás és az olvasott könyvekről rendezett beszélgetések jótékony hatását. Dr. Jozef Štefanovič: Hogyan irányítja és javítja a tanító a tanulók érzéklését A szerző ebben a cikkben a helyes érzéklés feltételeivel foglalkozik, ezek: 1. az érzékelt tárgy tulajdonságai (erőssége, nagysága, pontossága, a háttértől való eltérése stb.), 2. az analizátor, főképp az agykéreg állapota és fiziológiai működése, 3. az érzékelő pszichikai állapota, 4. az érzékelő korbeli és egyéni sajátosságai.
