Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - Lukovics Izabella: A fogalmazástanítás alapjai a második évfolyamban
Lukovics: A fogalmazástanítás alapjai a 2. évfolyamban 69 a beszélgetést, hogy a megfigyelés rendszeres, s a végzett leíró munka teljes, részletes, pontos legyen. A képpel kapcsolatos mondatok megfogalmazásakor ügyeljünk azok helyességére, értelmességére. Kerek, összefüggő fogalmazásra még nincs szükség, arra viszont már ügyelünk, hogy szóismétlés az egymást követő mondatokban ne forduljon elő. A kialakult beszélgetésből csak a legfontosabb három-négy mondatot írjuk fel, amelyek a kép legfontosabb mozzanatait tartalmazzák. A beszélgetés irányításával igyekszünk elérni, hogy a tanulók egyszerűen, szépen, találóan, a legmegfelelőbb szavakkal fejezzék ki magukat. A második, harmadik, negyedik hét anyagában számonkérő megbeszéléssel, esetleg játék alapján végzünk megfigvelési gyakorlatokat és alkotunk mondatokat. Mondatalkotási gyakorlataink közös szóbeli fogalmazását a tanító felírja a táblára, s ezt a tanulók is lemásolják. Akár szóban, akár írásban fogalmazunk, az óra végén néhány gyermekkel emlékezetből is elmondatjuk a szöveget. Ilyenkor az eredeti szövegtől való eltérés nem hiba, csak arra ügyeljünk, hogy a mondatok tartalom és forma tekintetében helyesek legyenek. így a tanulók korán hozzászoknak mondanivalójuk összefüggő, szabatos kifejezéséhez. A Mit látunk a mezőn? — c. témával kapcsolatban az ötödik hét anyagában például mondatbővítési és szőkítési gyakorlatot végezhetünk. Közben a szóbeli botlásokra, pongyolaságokra is mutassunk rá! A fogalmazási munkát rövid, kötetlenebb beszélgetés előzze meg. Amikor a tanulók már beleélték magukat a témába, törekedjünk arra, hogy a kialakított mondatok tömörek, rövidek legyenek. Persze nem az a célunk, hogy csak főmondatokban fogalmazzunk, a mondatok rövidségére a gyermek írástempója miatt kell figyelni; a tömörség azért fontos, hogy a tanuló értse a szavakat, helyesen alkalmazza őket, de fogalmazása ne legyen színtelen, lapos. Fát ültettünk, Illedelmes Pista, Etessük a madarakat, Várom Télapót stb. témájú közös fogalmazásokkal céltudatosan és tervszerűen készítjük elő a talajt, fektetjük le a szükséges elméleti alapot az első kis önálló munkához. Az önálló munkát természetesen megfelelő előkészítés, majd a tanuló önálló munkája követi. A tanulótól ne várjunk hosszú, legfeljebb 5—6, a követelményeknek megfelelő mondatot. A javítás után három érdemjeggyel értékeljük a tanuló munkáját. A tartalom értékelésénél vegyük figyelembe a fogalmazás értelmességét, a mondatok helyességét, a tartalomnak megfelelő szavak megválasztását, a leírt mondatok helyes sorrendjét, a fogalmazásnak a követelményeknek megfelelő terjedelmét. A nyelvtanórák követelményeit vegyük alapul a helyesírás elbírálásában, a külső alak szempontjából pedig a füzet tisztaságát, rendjét, a betűalakokat stb. A dolgozatjavítás célja számadás, azért ne legyen gépies művelet. A teljesítményt hasonlítsuk össze a feladattal, hogy hű képet nyerjünk az eredményekről és a hiányosságokról is. A tanítónak rá kell mutatnia a jó és rossz megoldásokra is, javításukat kapcsoljuk össze rövid gyakorlással, hogy a tanulókban megrögződjék a helyes í ráskép. A legsikerültebb dolgozatot olvassuk fel, buzdítsuk azokat, akiknek nehezebben megy a munka.
