Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-02-01 / 2. szám - Világszerte a pedagógiában

• A SZOVJETUNIÓBAN új rendelettel szabályozták az 1959 60-as iskolai év időbeosztását. November 5-töl 9-ig tart az őszi szünidő, december 30-tól január 10-ig a téli szünidő, március 24-to! 51-hj a tavaszi szünidő. A falusi iskolák nyolcnapos tavaszi szünidejének dátumát a helyi hivatalos szervek állapítják meg a helyi viszonyoknak megfelelően. Az 1 — 8. évfolyamban meghagyták az iskolai évnek ' negyedévekre való felosztását, de a 9 — 10. és 11. évfolyamban megszüntették a negyedévi osztályozást, és így az iskolai év csak két félévre oszlik. December 29-én végződik az első félév, és január ll-ém kezdődik a második. A tíz- és tizenegyosztályú általános iskolák legfelső osztályaiban május 24-én fejeződik be az oktatás. Május 50-án kezdődnek az érettségi vizsgák, amelyek a tízosztályú iskolákban június 20-ig a tizenegyosztályú iskolákban pedig június 25-ig tartanak.

• BRAZÍLIÁBAN a haladás hívei nagymértékben támogatják a tanítók arra irányuló mozgalmát, hogy a lakosság minden réteye nyilvános és demokratikus iskolát látogathasson. Az analfabéták száma ebben a délamerikai országban is rendkívül magas: a lakosságnak majdnem kétharmada (38 millió) egyáltalán nem járt iskolába, és a gyermekeknek alig 20 százaléka végzi el az elemi iskolát. Ezt a súlyos helyzetet többek között az okozza, hogy az iskolák nagy része magántulajdon, és az iskolatulajdonosok a nevelést kizárólag üzleti alapon kezelik. A magas tandíjak szinte hozzáférhetetlenné teszik a közép- és szakiskolákat. A köznevelés valóságban zsákutcába jutott, mert a középiskolák 70 százaléka és a szakiskolák közül például a kereskedelmi iskolák 93 százaléka magántulajdonosok kezén van, akiknek legfőbb pedagógiai alapelve: az tanuljon, aki fizetni tud. Reakciós politikusok újabban nemcsák a magániskolák megtartását követelik — a tanítás szabadsága — jelszavával, hanem azt is javasolják, hogy a magániskolákat állami szubvencióval támogassák.

• LENGYELORSZÁGBAN a felszabadulás előtt 32 főiskola és egyetem volt. Ma már

76 egyetem és főiskola neveli az új szocialista értelmiséget. A főiskolások száma a kapitalista Lengyelországgal összehasonlítva megháromszorozódott. Több mint 150 000 rendes hallgatón kívül majdnem 50 000 azoknak a dolgozóknak a száma, akik munkájuk megszakítása nélkül (levelező, esti tanfolyamokban ' stb.) folytatják főiskolai tanulmányaikat. A rendes hallgatók egyharmáda a technikái főiskolákon tanul. Állandóan javul a főiskolások szociális összetétele is, több mint 50 százalékuk munkás- és parasztszülők gyermeke. r : .

• NORVÉGIÁBAN üj iskolarendszert • vezetnek be. Ennek alapját až egységes kilencosztályú iskola képezi, amelynek elvégzése után a tanulók gimnáziumban vagy szakiskolákban folytathatják tanulmányaikat. A gimnázium három osztályú lesz. a szakiskolákban a'tanítás időtartama, az iskolák irányzata szerint. 'Váltózó. Terv szerint az új iskolarendszer megvalósítása legalább öt-hat évet vesz igénybe.

• A BOLGÁR NÉPKÖZTÁRSASÁG jelentős sikert ért el a főiskolák fejlesztésé terén. Az európai államok között a második helyre került a .főiskolások arányszámával — a lakosság számához viszonyítva. (Első helyen áll a Szovjetunió.) Minden 10 000 bolgár lakosra 55 főiskolai hallgató jut. A Bolgár Népköztársaságnak 124 000 főnyi technikai középkádere van, 71 000 középiskolai végzettségű agronómusa és 19 000 egyetemi végzettségű szakembere, ami 600 százalékkal több mint a leiszabadulás előtt. Ugyanilyen fejlődést mutat a köznevelés minden ágazata.