Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-02-01 / 2. szám - Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata
Az alapfokú kilencéves iskola tervjavaslata 43 fokozatosan minden iskolában bevezetünk. Ennek a tantervnek a lényege azoknak a nevelési céloknak a megvalósítása lesz, amelyeket — a teljesítésükhöz szükséges eszközök megjelölésével — az egyes évfolyamokban el kell érni. Erre a célra irányul majd a tanítás, a tanulók osztályon és iskolán kívüli munkája és a családi nevelés. A munkára való nevelés tanterve így elősegíti valamennyi nevelő tényező egyesítését, úgymint a tanító, pionírvezető, a szülők és a többi nyilvánosság hatását. Emellett növekszik az osztálytanító feladatának jelentősége, aki az egész nevelőmunkát irányítja és összhangba hozza. Az erkölcs-politikai nevelésben nagy jelentősége lesz a közösségi nevelésnek, amely a szocialista és kommunista társadalom emberét jellemzi. Elmélyítjük az ifjúságnak a szocialista tulajdonhoz és a közösségi munkához való helyes viszonyát, fejlesztjük a kezdeményezést, a tevékenységet, és a szocialista optimizmust. Jelentős helyet foglal el a szocialista hazafiasság és a nemzetköziség szellemében való nevelés is. Az erkölcs-politikai nevelés lényege, hogy a gyermekek életének és munkájának megszervezése a szocialista együttélés alapján történjék, a szocializmus és kommunizmus építésével összhangban. Ennek megerősítését szolgálja a nevelési mozzanat helyes kihasználása valamennyi tantárgyban, főleg pedig az újonnan bevezetett állampolgári nevelésben, és az oktató nevelő munka azon módszereinek a felhasználása, amelyek a gyakorlatban már sok iskolában beváltak (beszélgetés a dolgozókkal, közhasznú munka, a cseh és szlovák gyermekek közti barátság elmélyítése, a szovjet gyermekkel, valamint a szocialista országok, és általában a világ haladó ifjúságával való barátság ápolása). Az esztétikai nevelést szolgáló tantárgyak kiaknázása lehetővé teszi a kilencéves iskola esztétikai nevelésének megjavítását. De a többi tantárgyban is hathatósan ki kell egészíteni a valóság megismerését, a tudomány vívmányai, valamint a világ megismerését szolgáló emocionális hatású művészi képek segítségével. Az ifjúság egyéni esztétikai érdeklődését, képességeit érvényesíti és fejleszti majd az esztétikai körben, melynek vezetéséhez az iskola megnyeri majd a község kulturális dolgozóinak a segítségét is. Jobban kihasználjuk a tanulók alkotó és reprodukáló esztétikai tevékenységét az iskola kulturális munkájában, s szorgalmazzuk a gyermekeknek és az ifjúságnak az alkotó versenyekben való részvételét. Az iskoláknak nagyobb mértékben be kell kapcsolódniuk a közös színház-, filmelőadások, hangversenyek, képtárak, múzeumok látogatásába, valamint részt kell venniük a művészekkel való beszélgetéseken stb.). Az esztétikai nevelésnek meg kell nyilvánulnia a tanulók készítményeinek ízléses külalakjában, környezetüknek szépítésében, valamint saját külsejük ízlésében. Az esztétikai nevelés érdekében az iskolákat fokozatosan ellátják a megfelelő segédeszközökkel. A testnevelés alapformája továbbra is a testnevelési óra marad. Sokkal behatóbban kell majd kihasználni a honvédelmi gyakorlatokat is és a testnevelés úgynevezett kis formáit, valamint a testnevelési perce-
