Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-12-01 / 12. szám - A Köznevelés… / Folyóiratszemle
Folyóiratszemle 407 hogy ott nincs meg a továbbképzésnek és a kultúréletnek a lehetősége. Hogy ez mennyire csak frázis, bizonyítja Oláry J. Novotny, 75 éves falusi tanító élete, aki megmutatta, hogy a művelt ember a falusi környezetben is megtalálja a kultúráiét és a művelődés lehetőségét. Munkája nem korlátozódik csak a tanításra, szakkönyveket és cikkeket ír, részt vesz a közmunkákban. Törődik környezetének gazdasági fejlődésével, propagálja a gyümölcstermelést. Természeti iránti szeretete a Növényszótár összegyűjtésében nyilvánul meg. A zenének is komoly tisztelője. Szenvedélyes olvasó, amit terjedelmes irodalmi és tanulmányi jegyzetei bizonyítanak. Nyugodt lelkiismerettel példaként állíthatjuk fiatal tanító nemzedékünk elé, mint nagy műveltségű néptanítót. A KÖZNEVELÉS 19. száma újra gazdag tartalommal jelent meg. A tanévnyitó utasítás visszhangjáról vitázik dr. Bencédi József. Az új utasítást nem értették meg mindenütt helyesen, akárcsak a tanítási órák idejének 45 percre való csökkentését sem. Ez átmeneti intézkedés a tanítványok érdekében, úgyhogy az igazgatóknak és a tanügyi hatóságoknak felelősségteljes munkájuk lesz, hogy az oktatási reform haladó szellemét a tanítósággal megértessék. Dr. Hajdú Péter a budapesti Nemzetközi Finnugor Kongresszusról számol be. V. N. Csernyecov szovjet professzor őstörténeti-régészeti és K. Vilkuna finn akadémikus néprajzi előadása példát mutatott arra, hogy a finnugorságra vonatkozó ismereteinket több tudományág eredményeinek együttes felhasználása viszi előre. Blum Lőrinc a rövidebb vázlatírásért száll síkra. Szerinte a vázlatírás célja az ismeretek elsődleges rögzítése, és a szemléletességet szolgálja. A vázlatírás az ismeretszerzés útjának fő mozzanatához tartozik, ezért ott, ahol a tárgy lehetővé teszi az ismeretek szakaszos tárgyalását, ott a vázlatírás a részösszefoglalás után a legeredményesebb. A vázlat foglalja magában az újat, a jellegzetest, a logikai kapcsolatokat. A vázlat ne tartalma, hanem magyarázata, kiegészítője legyen az anyagnak, és kifejezően, egyszerűen a lehető legrövidebben adja a lényeget. A fokozatosság elve itt is érvényesüljön. A reform vitájához a Hazafias Népfront Országos Tanácsában Veres Péter író a következőképpen szól hozzá: A reform nyomán az egész közgondolkodás átalakításáról van szó. A szülők ne tartsák csupán az értelmiségi munkát és a műszaki vezető munkáját igazi emelkedésnek. Az oktatási reform fogja megszüntetni ennek a gondolkodásnak helytelenségét, és egészséges kiválasztása alapján irányítja a tanulókat foglalkozásuk megválasztásában. A gyulaiak véleményét Zalai György tolmácsolja. Szerinte a pártszervezeteknek nagy gondot kell fordítaniuk a tantestületekkel való foglalkozásra és a tantestületek egységének erősítésére. A községi pártszervezetek is tartsanak minél szorosabb kapcsolatot a tantestülettel. Nem helyes, ha. egyes pedagógusok elzárkóznak az iskola falai közé, és keveset tudnak az iskolán kívül zajló életről, mert az ilyen pedagógus nem tudja az életre nevelni a tanulókat. Az irányelvek szerint meg kell valósítani az oktatásügy egységes irányítását, és helyes lenne, ha az irányítás és felügyelet közelebb állna az iskolához. Ambrus Lajos, a Láng-gyár aktíva-gyűlésén megfontolt szavakkal fejtegette, hogy a történelemórán ne a háborúk, csaták vezéreit ismertessék meg a tanulókkal, hanem az ember életét szebbé tevő tudósokat, feltalálókat és művészeket. Az új idők tanítsák meg az ifjúságot a fizikai munka szeretetére, a szerszámok kezelésére és a gyakorlati életre. Az általános iskolai felügyelet időszerű kérdéseiről szól Juhász Gyula főelőadó. A felügyelőtől is függ, hogy az oktató-nevelő munka milyen gyümölccsé érlelődik a tanulókban, ő is felelős az iskolai munka eredményeiért. Széchy Andrásnó befejező közleményében a középiskolás diákotthonokról ír az új oktatási rendszerrel kapcsolatban. A falu szocialista átalakulásának meggyorsulása és a középiskola elvégzésének egyre általánosabbá váló igénye megköveteli a diákotthonok számának növelését. A bentlakásos iskolák tömeges létrehozása csak a szocializmusban lehetséges. Vannak olyan középiskolák, ahol a tanulók túlnyomó része diákotthonokban van elhelyezve, itt aránylag könnyen lehetne kialakítani az iskolakollégiumot. Az ilyen magasabb színvonalú szakképzést igénylő iskolakollégium a jövő célja. Segítsük a kezdő tanárt, ez a címe dr. Arató Ádám cikkének. A kezdő tanárral
