Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1. szám - A csehszlovákiai kilencéves alapiskola ój óraterve
32 A csehszlovákiai kilencéves alapiskola új óraterve 1945 óta hazánkban alapjaiban megváltozott az élet. A munkásosztály a kommunista . párt vezetésével fontos gazdasági és szociális változásokat valósított meg, és megalapozta nemzeteink egyenjogúságát. A forradalmi változások és az országépítés programja szükségszerűen megkövetelik, hogy az iskolarendszer velük lépést tartson. Népi demokratikus országunkban az iskola csak akkor állja meg helyét, ha előkészíti a dolgozókat az országépítés feladataira. Minthogy a ma iskolája nem szakadhat el a megváltozott élettől, az iskolaügy felelős irányító szervei a napokban országos vitára bocsátja a csehszlovákiai, alapműveltséget nyújtó kilencévfolyamos iskola új óraterv javaslatát. A javaslatot összeállító bizottság az oktató-nevelő munka alapfontosságú kérdéseiből és Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatiból indult ki. Az óraterv javaslat és a vele kapcsolatos alapelvek megvitatása során a tanfelügyelőknek, igazgatóknak és a tanítók kollektíváinak szem előtt kell tartaniuk az iskolának az élettel való szoros kapcsolatát. Kívánatos, hogy mindnyájan részletesen tanulmányozzuk az összeállított óratervezet elgondolásait, valamint a magyar, szlovák és orosz nyelv tanításának a jövőben követendő alapelveit. A Szocialista Nevelés már most felhívja a magyar tannyelvű iskolák tanítóit, hogy véleményüket, illetve javaslatukat jutassák el a Pedagógiai Kutatóintézethez (Výskumný ústav pedagogický, Bratislava, Šoltésovej 4). A széleskörű vita befejezése után az országos szakbizottságok feladata lesz, hogy az óratervi javaslat és az összegyűjtött hozzászólások összehangolása alapján 1960 tavaszán tantervi tervezetet állítsanak össze. Az eddigi tantervek összeállítása során a szakbizottságok egyik-másik tagja olykor azzal a követeléssel állt elő, hogy egyes óraszámokat szükséges lenne növelni, viszont senki sem javasolta saját szaktárgya óraszámának a csökkentését. Ennek azután az lett a következménye, hogy tanulóink kötelező heti óraszáma egy-íegy évfolyamban túlságosan megnőtt. A legújabb óraterv-javaslat szerint a tizenkétévfolyamos középiskola kísérleti tantervéhez viszonyítva csökken a kötelező heti óraszám a 6.. 7. és a 9. évfolyamban, bár mind a rajzolás, mind a zenei nevelés még több évfolyamban kapott helyet mint eddig. Egy lépéssel tehát ismét tovább jutottunk azon az úton, amely a túltermelés kérdésének megoldásához vezet. A vita során az óratervjavaslattal kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy a magyar tannyelvű iskolák által nyújtott alapműveltségnek is teljes értékűnek kell lennie, a kötelező tantárgyak száma eggyel több (— ez a szlovák nyelv a 3. évfolyamtól kezdve —), viszont elvben a kötelező heti óraszám nem lehet magasabb, mint a cseh vagy szlovák tannyelvű iskolákban. Jobb tervet csak akkor adhatunk iskoláinknak, ha — átérezve a felelősséget — kellő ügyszeretettel és lelkesedéssel fogunk foglalkozni ezzel az országos üggyel. Ha az észrevételek a tanítás anyagának jól megfontolt módosítására fognak vonatkozni, érvényesítésük elősegíti majd a tantervek lényeges javítását és természetesen azt is, hogy az új tankönyvek jobbak legyenek az eddigieknél. Ezért szilárd meggyőződésünk, hogy nemcsak a vezető szerepet betöltő pedagógusok, hanem minden magyar tanító hozzájárul észrevételeivel és megokolt javaslataival az ügy sikeréhez.
