Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1. szám - A családlátogatás kérdései / Szülők iskolája

SZÜLŐK ISKOLÁJA

A családlátogatás kérdései

(II. rész)

A családlátogatás alkalmával a speciális szempontok arra vonatkoznak, hogy a pedagógus megállapítsa a gyermek helytelen magatartásának okait. így pl. ha a gyermek nem kitartó a tanulásban, azt kell vizsgálnia: a családban milyen körülmények hatnak károsan a gyermek akaratának fejlődésére. Ennek megállapítása sokszor igen bonyolult feladat, mivel a gyenge akarat oka sok minden lehet. Többek között a szülők magatartása is; például, ha a gyermek azt látja, hogy szülei gépiesen, lelkesedés nélkül végzik mindennapi munkájukat, hamar megtorpannak, elvesztik kedvüket, a gyermek is ilyenné válik. Ilyenkor tehát tapintatosan tudomására kell hozni a szülőknek, hogy a gyermek akaratgyengeségének oka az, hogy közvetlen környezetében nincs olyan tényező, amely akaratát erősítené. Meg kell magyarázni a szülőknek, hogy a gyermek akaratának megerősítése szempontjából milyen jelentősége van annak, ha a szülők kimutatják a gyermek előtt munkájuk iránti lelkesedésüket, erős akaratukat, amellyel legyőzik a munka közben felmerülő nehézségeket. Ezzel a gyermeknek példát mutatnak, erősítik akaratát.

Más esetben azt tapasztalja a pedagógus, hogy a gyermek rendszeresen elhanyagolja feladatait. Hiába részesíti őt ezért megfelelő megrovásban, az mitsem használ. Ilyen esetben is azt kell kutatni: a családban milyen tényezők okozhatják vagy befolyásolhatják a gyermek hanyagságát. A pedagógus a szülőkkel való beszélgetés alkalmával igyekezzen megtudni, vajon a szülő következetes-e a gyermekkel szemben. Kitart-e ítéletei, állásfoglalása mellett, betartja-e ígéretét, gondoskodik-e arról, hogy a gyermek kötelességeit minden körülmények között teljesítse. Ha úgy tapasztalja, hogy a szülő nem jár el helyesen, meg kell győznie a szülőt arról, milyen jelentősége van a nevelésben a következetességnek. A leghelyesebb, ha a gyermek iskolai viselkedéséből hoz fel példát a nevelő arra, hogyan sikerült őt az iskolában valamilyen feladat megvalósítására bírnia.

Elbeszélés közben ki kell hángsúlyozni, hogy a következetes ellenőrzés és számonkérés módszerének volt köszönhető a sikere.

Az is gyakori eset, hogy a gyermek az iskolában figyelmetlen, izeg-mozog, folyton fészkelődik, láthatóan nyugtalan. A látogatás alkalmából ezt is szóba kell hozni. A szülő otthon ugyanezt tapasztalja s az a véleménye, hogy minden ezért van, mert „ideges” a gyermek. Láthatóan azonban a szülő nyugalma körül is baj van. Ingerülten figyelmezteti a gyermeket, majd arról panaszkodik, hogy nincs türelme a gyermekhez, s ennek okául családi viszonyait (körülményeit) hozza fel, majd egyre őszintébben tárja fel a szomorú valóságot: napirenden vannak a veszekedések a családban, a férje ideges, ő is az, és nincs türelmük a gyermekhez. így hát érthető a gyermek nyugtalansága, azaz szülei szerint „idegessége”. Az ilyen esetben a pedagógus feladata, hogy segítséget nyújtson a szülőknek. Ez nem kis feladat, hiszen ehhez a munkához feltétlenül szükséges, hogy megnyerje a szülők bizalmát s ezzel lehetővé váljon, hogy a rendszeres családnevelés (családgondozás) folytán befolyást gyakoroljon azokra, megváltoztassa a családi légkört, megteremtse annak harmóniáját, általában tehát, hogy helyes irányba terelje a családi életet.

A családlátogatás általános és konkrét célja tehát megtudni: eleget foglalkoznak-e a szülők a gyermekkel, általában milyen körülmények között és hogyan nevelik, milyen bánásmódban részesítik, elegendő türelmet és figyelmet szentelnek-e neki, megfelelő módszereket alkalmaznak-e vele szemben. Továbbá okvetlenül fontos, hogy megnyerjük a szülők jóindulatú támogatását, kedvező feltételeket teremtsünk a szülőkkel való rendszeres együtműködéshez.

Igen gyakran az indítja a tanítót a család meglátogatására, hogy megtudja a gyermek magaviseletében hirtelen beállott változások okát. Látogatásának ezúttal az a célja, hogy megállapítsa azokat a hatásokat, amelyek a gyermek magaviseletében észlelt változásokat előidézték. Ezért közölni kell a szülőkkel a gyermekkel kapcsolatos észrevételeit, s ha lehet, tőlük kell magyarázatot kapnia arra. A beszélgetés folyamán kitűn-