Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám - Csanda Sándor: Magyar-szlovák kulturális kapcsolatok (recenzálta Diósi Kornél) / Könyvekről
Könyvekről 185 Csanda Sándor: Magyar — szlovák kulturális kapcsolatok Slov. ped. nakladateľstvo, Bratislava, 1960 Dr. Csanda Sándor több mint 400 oldalra terjedő iskolai segédkönyve bőséges olvasmányanyagával elősegíti, hogy az egyes történelmi és irodalmi korszakok magyar-szlovák irodalmi kapcsolatairól hű képet alkothassunk magunknak. E 26 fejezetből álló, lelkiismeretes gyűjtőmunka elsősorban szemelvényanyagában leli értékét. A dús szemelvényanyagból nyilvánvaló, hogy mind a magyar, mind pedig a szlovák irodalom milyen gazdag a közös témában és az egymás közti baráti kapcsolatokban. Már ez a tény is arra kötelez minket, hogy nagyobb érdeklődéssel és szeretettel foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. A szlovák nép fiai a magyarokkal együtt vesznek részt a tatárjárás és Mátyás király honvédő harcaiban, a Habsburg-uralom elleni kuruc harcokban, a magyar és szlovák jobbágyok közös sorsát mutatják be a népballadák és a népdalok, sok szlovák vesz részt az 1848—49-es magyar forradalomban, mígnem az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés megmérgezi a két nép közötti jóviszonyt. Szórványos baráti törekvések azonban mindkét részről, még a legnagyobb nemzetiségi elnyomatás idején is voltak, mert a múltban vívott közös harcok, közös hősök és közösen hozott véráldozatok emléke szoros testvéri kapcsolatba hozták népeinket. Ez a könyvből áradó tanulság rendkívül mély és igaz történelmi alapot szolgáltat ifjúságunk további szocialista hazafiasságának és szocialista nemzetköziségének elmélyítése érdekében. Önként vetődik fel a kérdés: Mi az, amit nem kellett volna bevenni, vagy inkább, amit nem lett volna szabad ebből a gazdag és elismerésre méltó gyűjtőmunkából kihagyni ? Az egyes fejezetek átfogóan tárgyalják a különböző korok irodalmi tematikáját. Kifogásolni csak azt lehetne, hogy egy téma három helyen ismétlődik, anélkül, hogy a téma különösen fontos szerepet játszana, vagy valami újat hozna. A nagysurányi históriás énekek című (VII.) fejezet foglalkozik Matunák Mihály, szlovák történész Nagysurány környéki szlovák-magyar kurucharcokat megörökítő álkuruc verseivel (Érsekújvár bevétele, stb.). — A szlovákoknak a kuruc mozgalomban való részvételét tárgyaló VUI. fejezetben ismételten visszatér Matunák álkuruc verseihez, majd tovább, a 126. és 127. oldalon, további surányi kurucversek kapcsán ismételten, s mostmár harmadszor szól Matunák Mihályról, eléggé terjedelmesen és ugyanazt ismételve, amit már kétszer elmondott. Ez a rendszertelenség nem segíti elő az áttekintést. A XVII. fejezet a Štúr-iskola magyar kapcsolatait tárgyalja. Kovács Endre tanulmánya (Stúr Lajos és a magyar-szlovák nemzeti mozgalom) rámutat ugyan Kossuth és Stúr egyezésére a jobbágyfelszabadítás sarkala-
