Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám - Mikszáth Kálmán halálának 50. évfordulójára / Irodalmi évforduló
174 Szülők iskolája nekik, hogy vannak a nevelésben eredményes eszközök, s ezeket a szülőknek meg kell ismerniük ahhoz, hogy valóban sikeres nevelőmunkát végezhessenek. Oda keil hatni, hogy a szülők megértsék, a gyermeket nem kényszeríteni kell a helyes cselekedetre, hanem azt kell elérni a nevelés segítségével, hogy a maga akaratából cselekedjen helyesen, minden kényszerítő ráhatás nélkül. A szülői értekezletek feladata, hogy a szülők előtt tisztázzon bizonyos nevelési fogalmakat. A szülői értekezleteket jellemezze mindig az őszinteség. Ez vonatkozzon a szülő és a pedagógus megnyilatkozásaira egyaránt. A szülő takargatás nélkül közölje a pedagógussal azokat, a gyermekre vonatkozó problémákat, melyeket a gyermek viselkedése, magatartása odahaza okoz, részben azért, hogy a pedagógussal való megbeszélés alapján közösen állapodjanak meg a helyes nevelési elvek alkalmazásában, másrészt azért, hogy a pedagógusnak helyes képet nyújtson a gyermekről, így megkönnyítse annak nevelőmunkáját. Sokszor csak a gyermekkel kapcsolatos hibákat említi meg a szülő a szülői értekezlet alkalmából. Ahhoz, hogy a gyermek viselkedése érthető legyen, az is szükséges, hogy ismertessük azokat a körülményeket is, melyeknek közepette a gyermek cselekedett. Ne csak a jelenséget vizsgáljuk, hanem tárjuk fel annak okait is, mert csak így lehet megszüntetni a jelenséget. Az osztályfőnök munkájának támogatására szervezze meg az osztály szülőiből az aktivisták csoportját (ezek az aktivisták meglátogathatják a családokat, ellenőrzik a gyermekek utcai viselkedését és segítséget nyújtanak nekik egyéb téren is). A szülői értekezlet a szülőkkel való kapcsolat fóruma, ezért annak eredményes megszervezése az osztályfőnök legfontosabb feladata. IRODALMI ÉVFORDULÓ Mikszáth Kálmán halálának 50. évfordulójára Az 1880-as években új tehetség tűnt fel a magyar elbeszélő irodalomban: Mikszáth Kálmán. Pályája kezdetén novellákat és rajzokat írt, majd a regény műfajára tért át. Műveiből kedélyes életbölcsesség, vonzó írói egyéniség árad, emellett a magyar élet élesszemű megfigyelése, amely idővel fejlett kritikai realizmussá változik, kedélyessége pedig szatírává. Mikszáth, a „nagy palóc” 1847. január 16-án született a nógrádmegyei, jobbára szlovák lakosságú Szklabonyán. Apja kocsmáros és mészáros. Fiát iskoláztatni sem akarja, úgy véli, „megél ő úgy is ezen a portán, mint az apja, nagyapja megélt!” Anyja kívánságára mégis iskolába kerül. Jogi tanulmányai elvégzése után rövid ideig megyei szolgálatot teljesít, majd újságíró Pesten és Szegeden. A névtelen, kis vagyonú szülők fia nehezen tud érvényesülni, pedig ekkor már minden vágya az írói pályára vonzza. A kiegyezés utáni feudál-kapitalista Magyarországon azonban nemcsak a tehetségtől függ az írói siker. Mikszáth szinte lemond már arról, hogy valaha is beérkezett író legyen, amikor végre 1881-ben döntő sikert arat A tót atyafiak és 1882-ben A jó palócok című novelláskötetei- vel, s egyszerre országosan ismert író lesz.
