Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-05-01 / 5. szám - Az osztályszülői értekezlet megszervezése II. / Szülők iskolája
170 Nyelvművelés mondatot köt össze, tehát vessző kell eléje. De hogyan ítéljük meg ezeket a mondatokat: Szaladozik és futkosik. Jön meg megy. Szólt és intett. Keresett és talált? — Két — két mondatnak vesszük őket vagy egynek, amelyeknek többtagú az állítmányuk? Az első kettőre nyugodt lelkiismerettel rámondhatjuk, hogy egyszerű, többtagú állítmányú mondat, mert a szaladozik és futkosik, jön és megy igék nagyon közel vannak egymáshoz jelentésben, teljesen vagy majdnem ugyanazt a cselekvést jelentik. Ahogyan van többtagú alany, tárgy, határozó, jelző, ugyanúgy lehet többtagú állítmány is. Az egynemű mondatrészeket összekapcsoló és, s, meg, vagy kötőszó elé pedig nem kell vessző. Ez pedig rendjén van, világos mindenki előtt. De a másik két mondatról már nem állíthatjuk, hogy állítmányuk, illetve állítmányaik ugyanazt vagy egészen hasonló cselekvést fejeznek ki. A szól mondatrész nincs tartalmilag rokonságban az intett szóval. Két mondatnak vegyük hát akkor őket, és vesszőt tegyünk kötőszavuk elé? Egyes szakemberek két mondatot látnak bennük, mások egynek veszik. Nehéz itt határt vonni. Minden ilyen szerkezetű mondatot külön-kiilön kellene elbírálni. A vélemények akkor is eltérnének. A szubjektív megítélést nem lehet minden esetben kizárni. Gondoljunk csak erre a kis adomára: Kropacsek kutyát vásárol az állatkereskedésben. — Aztán mit tud ez a kutya? — kérdi Kropacsek — Mit? — feleli a kereskedő. — Például akkorát ugrik, mint a víztorony. — Kropacsek hazaviszi a kutyát, de másnap ismét beállít az állatkereskedőhöz: Maga csalói — kiáltja dühösen. — Maga becsapott. Azt mondta, hogy ez a kutya akkorát ugrik, mint a víztorony. Hiszen egyáltalán nem tud ugrani! A kereskedő valiant vont: Talán a víztorony tud? — Tekintsük az ilyen mondatokat határesetnek. Ha az és után következő állítmánynak bővítménye van, akkor rendszerint külön mondatnak vesszük, és vesszővel választjuk el az előzőtől, pl.: Jött, és kezet nyújtott. Keresett, és meg is talált. Megszólítottam, és ezt mondtam. (Folytatjuk) SZÜLŐK ISKOLÁJA Az osztályszülői értekezlet megszervezése (Folytatás) Ab osztályszülői értekezlet legfontosabb pontja a nevelő pedagógiai előadása. Ezért ennek tartalmasnak és módszeresen felépítettnek kell lennie. A pedagógiai előadás egyik célja, hogy a nevelő elmélyítse a szülők nevelési ismereteit, megismertesse velük a nevelés módszereit, elveit és eszközeit. Helyes az a gyakorlat is, amikor az osztályfőnök osztálya életéből elmond egy érdekes (problematikus) esetet és a hallgatóságtól várja a helyes megoldás (megfelelő nevelési módszer alkalmazásának) javaslatát. így rendszerint vita fejlődik ki és közös megbeszélés alapján állapodnak meg a jelenlevő szülők a helyes megoldásban, ami elősegíti a szülők egységes nézetének kialakítását a nevelés elveinek és módszereinek alkalmazásában. Általános tapasztalat, hogy a szülői ér-
