Szocialista Nevelés, 1960 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1960-03-01 / 3. szám - Az osztályszülői értekezlet megszervezése / Szülők iskolája
Szülők iskolája 91 levetkezése (elhagyása) után miként változott meg a gyermek magatartása, javultak eredményei. Ilyenformán a szülők megszokják, hogy gyermekük eredményeit, magatartását a közösség szempontjából mérlegeljék. A közösségi érzés kialakítása fontos feladata a nevelésnek, amiben az iskolát a leggyakrabban a szülők helytelen felfogása, téves magtartása gátolja. Ezért kell elsősorban a szülők között eloszlatni a kollektív érzé_s iránti ellenszenvet, meg nem értést. Az osztályszülői értekezlet igen fontos szerepet játszik a szülők és az iskola kapcsolatában, hiszen az osztályfőnök általában a szülői értekezlet alkalmából teremti meg a kapcsolatot a szülőkkel. Ennek a kapcsolatnak a lényege, hogy megnyeri a szülőket az osztályszülői értekezleten való rendszeres részvételre és kialakítja az osztályszülői közösséget. Az osztályszülői értekezlet feladata igen sokrétű. Ezért a pedagógusnak az a feladata, hogy a nevelés szempontjából a lehető legjobban kihasználja az ebben rejlő adottságokat. Gyakran azonban az a helyzet, hogy a szülők közönyösek a szülői értekezletek iránt. Mi ennek az oka? Kétségtelenül az a körülmény, hogy a szülők érdeklődését nem kelti fel eléggé az osztályszülői értekezlet. Érdeklődését? Hiszen minden szülőnek kötelessége érdeklődni gyermeke iskolai munkája iránt! Ez valóban így is van, de vajon ez a szülői érdeklődés kielégítést nyer-e az osztályszülői értekezletek alkalmával? A szülő valóban hasznát vette-e ennek? Ha úgy érezte volna, nyilván máskor is érdemesnek tartotta volna, hogy részt vegyen az értekezleten. Nyilvánvaló tehát, hogy a szülői értekezlet előkészítése és megszervezése rendkívül fontos annak sikeressége szempontjából. A szülői értekezletre való előkészítés és szervezés azonban nem csupán abból áll, hogy az osztályfőnök meghívja arra a szülőket. Okvetlenül szükséges, hogy megteremtse a szülőkkel a közvetlen kapcsolatot. Egyéni beszélgetés, családlátogatás, fogadóóra és levelezés útján kell felhívni a szülők figyelmét az együttműködés fontosságára, így a szülői értekezletek fontosságára is. A megfelelő szervezési előkészítés tehát esetenként biztosítani tudja a szülők részvételét rendszeressé azonban csak úgy tehetjük a részvételt, ha tartalmilag is alaposan előkészítjük a szülői értekezletet. Ez azt jelenti, hogy a programot úgy kell összeállítani, hogy az felkeltse a szülők érdeklődését. Éppen ezért az osztályfőnöknek alaposan fel kell készülnie erre. Mielőtt sor kerülne az értekezlet összehívására, az osztályfőnök (magasabb fokon a szaktanítók bevonásával) felméri az osztály tanulmányi és magaviseleti helyzetét, elemzi a tipikus hibákat, csoportosítja azokat, és megállapítja, melyek azok az okok, amelyek az észlelt hiányosságokat és hibákat előidézik. Ezután azt kell elemeznie, hogy miben látja a családok nevelésének fogyatékosságait és milyen nevelési módszert javasol az ismertetett hibák megszüntetésére. Beszéljen az egyes tanulók hibáiról, mutasson rá, hogy annak milyen káros hatása van a közösségre, elemezze a hibák okait, és nyújtson konkrét segítséget, adjon megfelelő tanácsot azok eltávolításához. Ehhez azonban ismernie kell az osztály magatartását, a tanulók magaviseletét, a szülőket és azok családi viszonyait is. Ez a feladat alapos felkészülést igényel. Ha ezek a feltételek biztosítva vannak, minden valószínűség szerint a szülők érdeklődése is növekszik az osztályszülői értekezletek iránt. így az osztályfőnöknek mind kevesebb időt kell szentelnie az előkészítés szervezési részének és egyre több figyelmet összpontosíthat az értekezlet tartalmi színvonala emelésének. Az alapos előkészítés megköveteli, hogy az osztályfőnök írásbeli vázlatot készítsen az osztályszülői értekezletre. Az osztályszülői értekezleten elhangzó előadásnak módszeresen felépítettnek és konkrétnek kell lenni. Nem érdeklődnek a szülők az olyan szülői értekezletek iránt, ahol az osztályfőnök unalmas, elvont felolvasásokat tart a- nevelésről, aminek alig van köze a gyakorlatiassághoz és az adott viszonyokhoz. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az osztályfőnök ne tartson olyan előadásokat, melyek a nevelés elméletével és módszereivel foglalkoznak. Nyilván szükség van erre, de az elméleti előadást gyakorlati példákkal kell szemléltetni, melyek alapján megfelelő következtetéseket kell levonni. Ezenkívül ajánlatos, hogy a tanító ne olvassa a szöveget, hanem szabadon adjon elő. A tartalmas, érdekes és színes előadást kövesse vita. Ha az előadás témája kapcsolatban van az osztály, a gyermek és a szülő mindennapos problémáival, a szülők hozzászólása sem marad el. Ez pedig rendkívül fontos, mivel a szülők hozzászólásából tudja meg a pedagógus azok nézetét. Jól bevált módszer, hogy az elméleti előadás
