Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-02-01 / 2. szám - Világszerte a pedagógiában
A ROMÁNIÁI ISKOLÁKBAN — a többi népi demokratikus állam iskoláihoz hasonlóan — nagy gondot fordítanak a politechnikai nevelés fejlesztésére. Arra törekszenek, hogy a tanulók az iskolákban létesített műhelyekben elemi termelési ismereteket sajátítsanak el. Asztalos-, lakatos- és szerszámlakatos-mühelyük van például a Bukaresti 7. Középiskolában. Az V. osztály tanulóit főleg az asztalosmühelyben foglalkoztatják, ahol egyszerű tárgyakat készítenek, de a felsőbb osztályokban a műhely-gyakorlat olyan munkákra is kiterjed, amelyek alaposabb fizikai, matematikai és természettudományi ismereteket kívánnak. Az eljárás rendszerint a következő: A tanulók a tanítók vezetése alatt először elkészítik az előállítandó tárgyak tervrajzát, megismerkednek a technológiai eljárással, előkészítik a szükséges szerszámokat és anyagot s csak ezután kezdenek el dolgozni. Bevált az a rendszer, hog^ az iskola felett védnökséget vállaló üzem segíti berendezni az iskolai műhelyeket es állandóan anyaggal is ellátja. A közeli üzemek segítettek például három műhelyt berendezni a bukaresti 10. középiskolában, ahol a tanulók asztalos és lakatos rfiunkálatokon kívül gyakorlati elektrotechnikai kiképzést is nyerhetnek. Vannak iskolák, ahol a felsőbb osztályok tanulód üzemi' gyakorlattal egészítik ki az iskolai műhelyben szerzett ismereteket. Az tizemben szakképzett munkások felügyelete és vezetése alatt dolgoznak, megismerkednek a gépekkel, például az esztergapaddal, s egyszerűbb készítményeket állítanak elő. A FRANCIA EGYETEMI HALLGATÓK nem régi sztrájkja, amelyhez az egyetemi tanárok is csatlakoztak, újból felhívta a figyelmet a franciaországi katasztrofális iskola- , hiányra. Főiskolások és tanárok közösen tiltakoztak az ellen, hogy a kormány évek óta halogatja a Sorbonne kiterjesztését. Ennek a híres párizsi egyetemnek a túlzsú- fotsága olyan méreteket öltött, hogy gyakran^lehetetlenné vált az előadások és gyakorlatok megtartása. 3 — 400 hallgató befogadására épült termekben néha több mint ezer főiskolás szorong s volt rá eset* hogy a2 előadó tanár képtelen voit a tanterembe iulni, vagy pedig levegőh'iány miatt kellett a tanítást félbeszakítani. „Nálunk az egyetemi hallgatók tízezrei nem képezhetik magukat megfelelően. L.-lkiisim-ret: válságba kerültünk: tömegesen buktassuk-e meg a képzetlen diákokat, vagy pedig — ami még rosszabb — adjunk-e kezükbe- diplomát csak azért, mert ők nem tehetnek róla, hogy a diplomának nincs meg a tudás aranyfedezete.” Routhier professzor jellemezte ezekkel a szavakkal a helyzetet. A naponta milliós 'összegeket felemésztő algériai hadjárat kiszárította az állami költségvetésből az iskolaügyi kiadásokat. De a Sorbonne esetében ehhez még egy, a kapitalista viszonyokat jellemző körülmény járul. Mint a Les Éch'os című francia lap jelenti, az egyetem új épületeit olyan helyen kellene felállítani, ahol most a bortermelők és borkereskedők lerakata van. S a kapitalisták nem hajlandók boros hordóikat -eltávolítani, mert számukra az üzlet fontosabb, mint a tudomány. : -
