Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1959-12-01 / 12. szám - Ismerjük meg a családok nevelési munkáját! / Szülők iskolája
348 Szülők iskolája plexuma sok tényező eredője. Ezeket a tényezőket kell a nevelőnek felismernie. Ugyanilyen pontossággal meg kell vizsgálnia a család életkörülményeit, és hogy mindez milyen hatással lehet a gyermekére. Az életkörülmények közé tartozik természetesen a család anyagi helyzete is. A család anyagi életszínvonala nagymértékben befolyásolja a gyermek nevelését. A hanyag, felületes, könnyelmű gyermek odahaza gyakran mindent megkap anyagi téren (és azért ilyen hanyag!) Nem vigyáz füzetére, könnyelműen kitépi lapjait, holmiját, külsejét elhanyagolja. Más esetben szűkös anyagi körülmények akadályozzák a gyermeket feladatai teljesítésében. Az is kiderülhet, hogy a családban nincs megfelelő gazdálkodás, és ennek tulajdonítható a gyermek nélkülözése. A szülők józansága, mértékletessége, vagy szertelensége egyaránt kihatással van a gyermek fejlődésére. Az életkörülmények felderítése tehát fontos feladat a pedagógus számára a családlátogatás alkalmából. Ezeknek az ismereteknek a birtokában nyújthat csupán a pedagógus segítséget a szülőknek a nevelésben. Miután felmérte a családban szerzett benyomásait, rendezte tapasztalatait, azután gondolhat csupán arra, hogy nevelési téren befolyást gyakoroljon a családra. A családlátogatásnak politikai szempontból is jelentősége van. A nevelő elsősorban a szülőkön keresztül tartja fenn a kapcsolatot a tömegekkel. Igen fontos, hogy a pedagógus még azelőtt megismerje a szülőket, mielőtt tapasztalatot szerezne a gyermekkel kapcsolatban. Ezért már a nyári szünetben tanácsos felkeresni a szülőket. így a nevelő a szerzett tapasztalatok alapján felkészülve várja a gyermeket. A gyermek is megismeri így nevelőjét, közvetlen, családias légkörben találkoznak egymással, egymás bizalmába férkőznek, s a gyermek érzelmileg is közeledik tanítójához. Nem gondol aggodalommal a tanév kezdetére, =sőt szinte várja már a találkozást tanítójával, hiszen oly kedvező benyomást szerzett róla a családlátogatás alkalmával. A nevelőnek viszont elég ideje van átgondolni a tanév kezdetéig élményeit, benyomásait, tapasztalatait, valamint értékelni a családi környezetet a nevelés szempontjából. Igen ajánlatos tehát, hogy a családlátogatást már a nyári szünetben kezdjük meg. Arra természetesen nincs módja a nevelőnek, hogy szinte egyszerre tehesse szerét valamennyi család meglátogatásának. A gyors, felületes „ott voltam”-nak nincs semmi gyakorlati értéke, csak felesleges időtöltés. Éppen ezért bizonyos sorrendet kell a pedagógusnak felállítania, amelynek alapján elkezdi a családlátogatást. Ezt a sorrendet bizonyos szempontok alapján kell összeállítania. Abban az esetben, ha első évben tanítja majd osztályát, természetesen nincs miből kiindulnia, esetleg csak a testvérek, vagy a szülők ismerete alapján dönti el a látogatás sorrendjét. Azonban más a helyzet, ha az osztályt már az előző évben is tanította, s jól ismeri a tanulókat, részben a szülőket is. Ebben az esetben múlt évi tapasztalatai alapján rendszerezi (de nem kategorizálja!) a családokat. így állapítja meg: hol van leginkább segítségére szükség, melyik családdal kell többet foglalkoznia, melyiket gyakrabban látogatnia. Ezekben a családokban a gyermek rendszerint mulaszt az iskolában, fegyelmezetlen, gyenge előmenetelő vagy a szülő kevéssé kapcsolódott bele a szülői szövetség mun
