Szocialista Nevelés, 1959 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1. szám - Peter Baláž: A feladatok jelentősége és megoldási módjuk a fizika tanításában

398

Peter Baláž: A feladatok jelentősége és megoldási módjuk a fizikában

6. Az eredmény elemzése

Vizsgáljuk meg közelebbről az egyes részfeladatokat:

1. Már a feladat szövegének olvasásakor ügyeljünk arra, hogy a tanulók megjegyezzék a feladat lényegét. A figyelmetlen olvasásnak rendszerint az a következménye, hogy a feladat megoldása rossz. Az olvasás folyamán kell megmagyaráznunk a tanulóknak a kevésbé ismert kifejezéseket és fogalmakat.

2. Az adatokat ajánlatos feltüntetni a füzet bal oldalán levő oszlopban, hogy azonnal kéznél legyenek. Valamennyi ismert adatot és az ismeretlen mennyiségeket is a szokásos betűkkel jelöljük és számszerű értéküket egységekben fejezzük ki. Ha a feladatban ugyanaz a mennyiség többször is előfordul, indexekkel (lent jobbra írt kis számokkal) különböztetjük meg őket egymástól. Ha szükséges, az adatok feljegyzését a táblázatokban megtalálható konstánsokkal (állandó értékű tényezőkkel) egészítjük ki. Aztán feltüntetjük a keresett mennyiségeket is, ezeket azonban vízszintes vonalai elválasztjuk az ismert adatoktól.

3. A vázlat feltünteti a feladat megoldásának a menetét, továbbá azt is elárulja, vajon a tanulók megértették-e a feladat feltételeit. Ha a feladat természete megengedi, mindig készítsünk vázlatot. A vázlatot szabad kézzel készítjük és szem előtt tartjuk az aránylagos nagyságot. — Szemléltetés kedvéért lássunk egy példát:

Az egymástól 90 m távolságra levő A és В pontból egyidőben kezd mozogni két test az AB egyenes mentén A-В irányban. Az A pontból kiinduló test sebessége 5 m/s, а В pontból kiindulóé pedig 2 m/s. Mennyi idő múlva éri utói az első test a másodikat ? Mekkora utat tesz meg a két test ez alatt az idő alatt?

A tapasztalat azt mutatja, hogy ennek a feladatnak a megoldása nem jelent nehézséget a tanuló számára, ha egy kis vázlatrajzot készítenek maguknak, amely ebben az esetben egészen egyszerű:

i —i----------------------*i

—í-*-----------В ! Vz <-------Sz

*1

t

i

A vázlatrajzból mindjárt kitűnik, hogy az első test útjának a hossza egyenlő a második test által megtett út + 90 m, tehát a feladat megoldását a következő egyenlet fejezi ki:

Vit = V2t + 90 A feladat aritmetikai megoldása egyszerű.

4. A feladat elemzése során a tanulók részletesen átgondolják a felvetett problémákat és megvizsgálják az összefüggést az ismert és a keresett adatok között. Megszövegezik és megmagyarázzák azokat a törvényszerűségeket, amelyekre a megoldás során szükség van. Fontos, hogy a kép-