Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1958-02-01 / 2. szám - Kerékgyártó Imre: A mondattan tanítása

36 Dr. Kerékgyártó Imre: A mondattan tanítása meg, vagyis azt a mondatrészt, amelyre állításunk, megállapításunk vo­natkozik. Ég a napmelegtől a kopár szik sarja. (Arany: Toldi) Mit állítunk? ... ég. Mi ég? ... a sarja. Minek a sarja? ... A logikus gondolkodás fejlesztését azonban csak akkor szolgáljuk, ha következetesen megköveteljük, hogy a mondatok vizsgálatakor, elemzése­kor mondatbeli viszonyukat, a mondatrészek összefüggéseit vizsgálják a tanulók. A ki, mi kérdőszó pl. önmagában egyetlen szóra vonatkozhat csak, az állítmánnyal együtt két mondatrész viszonyát tárja fel, amelyek közül az egyik meghatározza, hogy kire érvényes az a megállapítás, ame­lyet a másikkal mondunk ki. Ebből a szempontból jelentős a mondatok szerkezet szerinti vizsgálata is. Először egyszerű és összetett mondat kö­zött kell különbséget tennünk. Sokáig kizárólag az egyszerű mondatokat, azok mondatrészeit elemeztetjük. El kell érnünk, hogy a tanulók világo­san lássák, hogy az alany és az állítmány minden mondatnak a magja, amelyek köré annyi kiegészítő mondatrész csoportosul, amennyire a gon­dolat világos közlése szempontjából szükségünk van. A mondatrészek ennek megfelelően vagy az alanyt, vagy az állítmányt egészítik ki, teszik tartalmilag teljesebbé. Néha más mondatrészhez is kapcsolódhat kiegészítő (jelzője minden mondatrésznek lehet). Az előbbi példában pl. világos, hogy a napmelegtől határozó az állítmányhoz tartozik, annak körülmé­nyeit határozza meg. A kopár szik jelzők viszont az alany értelmét egé­szítik ki. Még bonyolultabb — ezért a tanításban később is kerül sorra — az összetett mondatnak a tanítása. Vele kapcsolatban először az összetétel fogalmát- és fajtáit kell megértetnünk. Gyakorlatilag legegyszerűbb, ha abból indulunk ki, hogy az összetett mondatban két megállapítást kapcso­lok össze a köztük levő különböző tartalmi kapcsolat alapján. Nehezebb a mellé- és alárendelés elkülönítése. Viszonylagosan az alárendelést köny- nyebben megérthetjük a következő úton: József Attila 1905-ben született Budapesten. , Mit állítunk? / / Ki született ? ^ ^ Mikor született? ^ Hol született ? A mondat 1 megállapítást tartalmaz: József Attila született, tehát egyszerű mondat. A mondatrészekre vonatkozó kérdéseket a mondaton belül tettük fel, 1-1 szóval feleltünk rájuk, tehát a feleletekben a mondat­részeket határoztuk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom