Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-09-01 / 9. szám - Hagyományaink / A pedagógiai irodalomból
A pedagógai irodalomból 283 la közgyűlésén választják meg mégpedig a komszomol-szervezet legtekintélyesebb, legjobb tanulói közül. Először a tanulók az iskola komszomol-szervezetével folytatják le a gyűlést, amikor értékelik az előző zászlós és helyettesei munkáját és kiírják a jelölteket erre a tisztségre. A gyűlés utáni napon a nagy szünetben az iskola valamennyi tanulója felsorakozik az iskolaudvaron. Jelen vannak mind a tanítók is. A zászlós és helyettesei kihozzák a zászlót. A tanuló-bizottság elnöke megnyitja a gyűlést és átadja a szót a komszomol-bizottság titkárának, aki felolvassa a gyűlés határozatát. Röviden megtárgyalják az új jelöltlistát és lefolytatják a szavazást a határozat összes pontjára vonatkozólag. A volt zászlós (felmentve tisztsége alól, minthogy bevégzi az iskolát) átadja a zászlót az újonnan megválasztott zászlósnak s azt a reményét fejezi ki, hogy a zászlót megbízható kezekbe helyezte. Az új zászlós válaszában ünnepélyesen megfogadja, hogy őrizni fogja az iskola hagyományait, tiszteletben tartja az iskola becsületét és kiérdemli a belé helyezett bizalmat. Ezekben az ünnepélyes percekben valamennyi jelenlevő önkéntelenül is „vigyázz”-állásba helyezkedik. A fiúk arcán meghatódás tükröződik, komoly tekintetük a zászlóra, valamint azokra szegeződik, akikre rábízták iskolájuk becsületének ezt a jelképét — a nagy nemzet vörös zászlajának ezt a kis részét. Az új zászlós most már elléptet a zászlóval a sorok előtt és a gyűlés ezzel befejeződik. A gyűlés díszes rendezése nagy nevelőhatással van a tanulókra. Minthogy a zászlós a mi iskolánkban nem büntethető, egyes tanítók lehetségesnek tartották, hogy ez a zászlós viselkedésének rovására vezethetne. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a zászlósnak megválasztott tanuló a szó szoros értelmében kifogástalan egyéniséggé lesz, bajtársai minden tekintetben segítő támaszává válnak, az alsó és középosztályosok magatartásukkal, viselkedésükkel megkülönböztetett tiszteletet tanúsítanak vele szemben, s egynéhány zászlósunk aranyéremmel fejezte be az iskolát. Az iskolai év első hónapja a tanuló-bizottság újraválasztása jegyében áll. Ezt a kérdést megtárgyalják a pártgyűlésen, a tanítói értekezleten. A tanítók az egyes osztályokban beszélnek a közeli választások jelentőségéről, megszervezik a faliújságok kibocsátást, összehívják az osztály-aktívát, összeállítják az osztály-bizottság beszámolóit az osztály-gyűlések alkalmára. A választásokat az osztályok konferenciáján folytatják le. Minden jelölt egy szép formájú igazolványt kap, amelyben feltünteti a konferencia helyét és idejét. A konferencián a tanítók is részt vesznek. Pontosan a megjelölt időben elhangzik a „vigyázz” vezényszó és az iskola zászlósa, helyettesei kíséretében behozza a zászlót s az emelvényre helyezi. A „pihenj” elhangzása után a zászlós helyetteseivel együtt az emelvényen elhelyezett zászlótól visszatér a terembe. A konferenciát a tanuló-bizottság elnöke nyitja meg, megválasztják az elnöki bizottságot, a konferencia meghallgatja és megtárgyalja a tanuló-bizottság beszámolóját, megválasztják az új tagokat. Az idősebb tanulók éles, elvi természetű vitát kezdenek; itt megbírálják a tanuló-bizottság munkáját és saját munkájukat is értékelik. A konferencia hivatalos részének befejeztével a zászlót elviszik az emelvényről. Amikor a zászlós és helyettesei a zászlót magasra emelik, mind felállnak és eléneklik a szovjet himnuszt. Meggyőződtünk a gyakorlatból, hogy A. Sz. Makarenko elmélete helytálló, miszerint a hagyományok széppé teszik a közösség életét, jelentősen előmozdítják az iskola nevelő munkájában a helyes hangnem és stílus irányítását, egybetömörítik az iskolások kollektíváját, megszilárdítják a tanulókban iskolájuk iránti szeretetüket s a tanítók, tanulók számára egyaránt érdekesebbé teszik a mindennapi munkát, a taínó-kollektívát pedig segítik, felelősségteljes munkájában: a serdülő nemzedék nevelésében.
