Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Ismerd meg szülőföldedet / A pedagógiai irodalomból
236 A pedagógiai irodalomból kálatait maguk az iskola tanulói — a fizikai és technikai körök tagjai — végezték. A szülőföld-tanulmányozás és múzeum-alapítás szervező központja a tájismertető-kör, melynek a felsőbb osztályokból 75 tagja és természet- tudományi, történelmi és irodalom-néprajzi — tehát három szakosztálya van. Ezek tanulmányozzák a megfelelő irodalmat, elemezik az irattári anyagot, adatokat gyűjtenek az őslakosság körében. Rendszeresen látogatják az iparvállalatokat, kolhozokat; találkozásokat rendeznek a kerület ipari és mezőgazdasági szakembereivel, magyarázatot, összefüggést keresnek az egyes helységek elnevezése körül; érc-, rovar-, növénygyűjteményekkel, kitömött madár- és állatpéldányokkal gazdagítják a múzeum anyagát. A kerület részletes térképén megjelölik a patakokat, dombokéit, földmélyedéseket, ligeteket, tavacskákat, földvédősáncokat stb. Az általuk berendezett kis meteorológiai állomáson időjárási megfigyeléseket végeznek, amelyeket aztán külön e célra lefektetett naplóban nyilvántartanak. Két év folyamán egész sor beszámoló volt „Alekszejevka-munkatelep múltja és jelene” címen. Az ifjú tájismertetők összeállították a település 250 éves történelmét, mely többek között ecseteli az alekszéjevkai parasztság vigasztalan, elviselhetetlenül nehéz sorsát a hűbérrendszer idején, amely 1789-ben felkelésre kényszerítette őket. A tanulók így megtudták, hogy földijük, egyik hűbéres, 1829-ben módot talált a napraforgó olaj készítésére és hogy az ő módszere alapján építették fel Oroszország első olajprés-üzemét. De igen érdekes és értékes adatgyűjteményük van a szovjet Alekszéjevkáról is. Részletesen írják le a kollektivizálást Alek- széjevka kerületében. A Nagy Honvédő Háborúban, a Hitlerék által elpusztított Alekszéjevka igen rövid idő alatt teljesen újraépült. Ma sok ezer lakosú, igazi város. A kör tagjai figyelmesen tanulmányozzák a népalkotást, háziipart, népművészetet, gyűjtik a régi és új keletű népdalokat, közmondásokat, szállóigéket, stb. A kerületismertető munka igen nagy eredménye, hogy a tanulókat megtanítja a könyvek használatára, az irattári anyag elemzésére és feldolgozására, szerszámok és műszerek kezelésére. A szülőföld tanulmányozása jobban megérteti a tanulóval az építési munka méreteit, arról nem is szólva, hogy a tanulót környező valóság — a legjobb szemléltető eszköz. Olyan iskolákban, ahol nem foglalkoznak kerületismertetéssel, nem igen ismerik kerületük növényzetét, homályos elképzelésük van szülőhelyük történetéről, nem sokat tudnak kerületük történelmi nevezetességeiről és sokszor bizony a „jó földrajzista” sem nagyon tudja megkülönböztetni a síkságot az alföldtől, a fensíkot a dombtetőtől, hegyháttól. A kerület-ismertető munka, különösen pedig a szülőföldön végzett menetelések és kirándulások áldásos hatással vannak a gyermekek fizikai fejlődésére is. Az ezzel járó különféle nehézségek, akadályok leküzdése, olykor a rossz időjárás elviselése, valamint más erőfeszítések, segítik az erős akarat, kitartás, szívósság, leleményesség, kezdeményezés fejlődését és alkalmat adnak a tanulóknak, hogy bátorságukat is bebizonyítsák. Ezért határozottan elítélendők azok a pedagógusok, akik az ilyen meneteléseket
