Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1958-07-01 / 7-8. szám - Mózsi Ferenc: Legyen a zene mindenkié!

230

Mózsi Ferenc: Legyen a zene mindenkiéi

III. Összefoglalás:

Most pedig helyezkedjünk kényelmes „ének-ülésbe”, hallgassuk meg a szimfonikus költeményt.

— Zene — (közben a tanító a táblázaton mutatja, hogy melyik részt hallják a tanulók).

* * *

Az elkövetkező tanítási óra vázlata kb. a következő lehetne:

Bevezetés.

1. Kezdő ének:

Kde domov môj... (Pontos ének, helyes kiejtés, f. p. kiéneklése!)

2. Számonkérés:

a) Mi a szimfonikus költemény?

b) Smetana, a cseh nemzeti zene megalapozója.

c) Vltava — dolgozat.

(A szimfonikus költemény egy-egy motívumát hanglemezről el játsszuk, a tanulók — az előttük lévő vázlat alapján — papírra felírják a hallott motívum számait. A tanító a dolgozatokat beszedi.)

Tárgyalás:

a) A szimfonikus költemény egytételes mű. — A „Vltava” „tétele” — fő motívuma. (1. a 233. o.)

b) Népi elemek Smetana e művében.

Fő motívum — Kocka leze dírou. (1. a 233. o. végén)

c) Az eddig ismert szimfonikus zenekar hangszereinek felismerése a műben — azoknak képről való bemutatása.

Összefoglalás:

Táblai vázlat

Liszt Ferenc (magyar) a nemzeti zenenyelv

Bedrich Smetana (cseh) törekvései megteremtése.

Frederyk Chopin (lengyel)

A nemzeti romanticizmus forradalmi újításai:

1. A nemzeti zenét európaszerte ismertté teLte.

3. A virtuóz hangszerkezelés.

2. Az egytételes programzene bevezetése.

Majd meghallgatjuk:

a) Liszt II., vagy XIX. rapszódiáját, vagy a „Hungáriát”,

b) Chopin valamelyik mazurkáját, polonézét, vagy a „Forradalmi etűdöt” és

c) a VltaváL

Liszt muzsikájáról Jókai Mór ezt írta: „Zenéjével éppúgy fellelkesítette a hallgatóságot, mint Petőfi a verseivel, vagy Kossuth beszédeivel. E lelkesítéssel hozzájárult a magyar szabadságharc hangulatának előkészítéséhez s a szabadságharc után következő időben ezzel ápolta a magyar nemzeti érzést.”

Ezek a szavak azonban Smetana és Chopin muzsikájáról is elmondhatók.

\