Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - Szabadi János: Tudományos világnézet a földrajztanításban
207 Szabadi János, Bratislava: Tudományos világnézet a földrajztanításban (Adatok a 10. évfolyam anyagához) Míg hazánkban a földrajz oktatásban a marxizmus-leninizmus tanítása csak a fel- szabadulás után jutott érvényre, addig a szovjet földrajztudomány az Októberi Forradalom után fokozatosan elszakadt az ún. polgári földrajztól. Ez utóbbi ugyanis már nem tudta kielégíteni a szocialista társadalom szükségleteit s mint ilyennek a perspektivikus fejlődés szempontjából nem lehetett jövőt biztosítani. A szocialista földrajztudomány nemcsak a természeti jelenségeket kutatja, hanem a földrajzi környezet átalakítását is vizsgálja, s mindezt a kommunizmust építő szocialista társadalom céljainak és feladatainak megfelelően végzi. A szocialista földrajztudomány keretei tehát sokkal szélesebbek, mint a polgári földrajzé, és célkitűzései mind politikai, mind ideológiai és tárgyi vonalon határozot- tabbak s így eredményesebb munkát végezhet elméleti, gyakorlati téren egyaránt. A szocialista földrajztudomány ideológiai szempontból is nagy gondot fordít a tanuló- ifjúság nevelésére. A földrajztudomány minden argumentációs eszközét felhasználja arra, hogy a jövő nemzedéket tudományos világnézettel fegyverezze fel. Munkánkban — helyszűke miatt — nincs módunkban a földrajzi tananyag minden mozzanatát a tudományos világnézetre való nevelés szempontjából értékelni, de rá kell mutatnunk arra, hogy a tanítónak nemcsak részleteiben, hanem globálisan is látnia kell az ideológiai diszciplínák közötti összefüggéseket. Pl. nem elég, ha tárgyi és ideológiai szempontból helyesen magyarázzuk az orkán pusztító hatását, de azt is meg kell világítanunk, hogy mi lenne akkor, ha az ember megadná magát s ezzel a problémával sem a meteorológiában, sem a többi rokontudományban sem foglalkozna, amelyek — a babonákkal ellentétben — együttesen sikerrel harcolnak ez ellen a természeti csapás ellen. A természeti vallások Ma az iskolában a földrajztudományt két csoportra osztjuk, mégpedig az általános vagy természeti földrajzra és leíró vagy gazdasági földrajzra. Az előbbi a Föld alapvető fizikai és természeti jelenségeivel foglalkozik (atmoszféra, hidroszféra, litoszféra stb.). Ezek az alapvető természeti jelenségek a primitív ember életére nagy hatást gyakoroltak, aki igen nehéz harcot folytatott a természeti erőkkel. Ebben a súlyos harcban sokszor nem állta meg a helyét és így segítséget várt a természetfeletti erőktől. Ilyen módon jöttek létre fokozatosan a természeti vallások. Még ma is nagyon sok természeti vallás van, amelyek több millió embert tartanak rettegésben s akadályozzák az amúgy is igen nehéz körülmények közt élő emberek boldogulását. A babonával. ráolvasással való gyógyítás közismert náluk, a korai elhalálozás, a gyermek- halandóság hihetetlen méreteket ölt. Ezeknél a primitív népeknél kulturális életszínvonalról a legtöbb esetben beszélni sem lehet, mert papjaik a legrettenesebb eszközöktől sem riadnak vissza, hegy a normális szociális életfeltételeket biztosító kultúrát távoltartsák. A kapitalista országokban nemcsak hogy nem segítik ezeket az embereket, hanem vallási tévelygéseikben támogatják azért, hogy még jobban kizsákmányolhassák őket. Ezzel szemben a szocializmus országaiban a természeti vallásokat káros tevékenységük miatt a dogmatikus vallásokkal együtt fokozatosan felszámolják, s helyettük megteremtik a normális kulturális és szociális életfeltételeket. Ebben a munkában csak a természeti vallások és az általános vagy természeti földrajz kapcsolatát ismertetjük, minthogy a primitív ember legközelebb volt a természethez. Részletesen nem ismertethetjük az egyes természe-ti vallásokat, mert ezeknek száma több ezret tesz ki. Csak néhány példával igyekszünk megvilágítani ezt a kérdést. A primitív ember és a természeti vallások A legprimitívebb embereknél a munka kezdetlegessége folytán a beszéd és a gondolkodás is nagyon alacsony fokon volt. A vallásos nézetek elfogadása pedig feltételezi a gondolkodás bizonyos fokú fejlettségét. így érthető, hogy a legprimitívebb embereknél a tudományos kutatás a vallásos életnek eddig még semmi nyomát nem találta.
