Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1958-07-01 / 7-8. szám - O.E: A népi Kéna gazdasági fejlődése
202 О. Е.: A népi Kina gazdasági fejlődése Kina erdőgazdasága elmaradt a többi országok erdőgazdasága mögött. Az említett növénytermelési vidékekről az erdőket az évezredek folyamán úgyszólván teljesen kiirtották, mert minden talpalatnyi földet művelés alá vettek. Jelentősebb erdőterületek ma már csak Mandzsúriában, Szecsuán- ban és Jünanban, tehát Délnyugat-Kínában vannak. Kina erdőterülete ma már az ország összterületének csak 6 százaléka, tehát az ország területéhez viszonyítva nagyon csekély kiterjedésű. A Népköztársaság egyik fő feladata az ország újraerdősítése. A múltban végbevitt erdőirtásnak a gazdasági okokon kívül más okai is voltak. Egyik oka az erdővidékek népeinek gyakori támadása a letelepedett és földművelő, kevésbé harcias törzsek ellen. Az ország erdőgazdaságában jelentősebb szerepet játszanak a dél-kínai bambuszerdőségek. A bambusz rendkívül gyorsan növő fa. Vannak egyes fajtái, amelyek egy év alatt néhány métert is nőnek. A gyorsan növő, könnyű, amellett erős fát főleg az építkezésben, bútorok gyártásában, hajók építésében, csatornázásban stb. használják fel. Dél-Kínában a bambusz erdőkkel váltakoznak a nagy szelídgesztenye erdőségek. Megtaláljuk itt az értékes teák-fát, valamint a pálmát is. Az ország északi vidékén ismerik a mi bükkfánkat, a mienkhez hasonló mandzsu tölgyet, majd Mandzsúria északi részében jelentkeznek egyes szibériai fafélék is, mint a szibériai cédrusfa, szibériai limba, erdei fenyő, jegenyefenyő és mások. Az újonnan erdősített területeken főleg gyorsan növő fákat ültetnek: nyárfát, fűzt, akácfát, bambuszt stb. Az állattenyésztés az ország mezőgazdasági termelésében eddig csak alárendeltebb szerepet tölt be. Bár a peremországok gyér lakosságára ugyan nagyon sok háziállat- esik, de az egész ország lakosságához viszonyítva ez csekély szám. Mindazonáltal az állatok abszolút számát tekintve Kina a világon az elsők között áll. Legelterjedtebb a sertéstenyésztés. A sertésállomány meghaladja a ÍOO millió darabot, Kina tehát a világ legnagyobb sertéstenyésztő országa. A szarvasmarhák száma meghaladja a 30 milliót, ez aránylag kis szám. A tulajdonképpeni Kina lakosai a tejtermékeket nem élvezik. A szarvasmarhafajták közül legelterjedtebb a bivaly, a többi állatállomány (juh, öszvér, szamár, teve és jaktulok) száma mintegy 25 millió.'Nagyon elterjedt, különösen a síkságokon, a baromfitenyésztés. Ennek számát 300 millióra becsülik. Fontos a selyemhernyó tenyésztés is. A kínai földművelés öntözésre szorul. Az országot a legrégibb időktől számtalan csatorna szeli át, amelyekből öntözik a rizsföldeket. A vizet a magas hegyoldalakon elhelyezkedő teraszokra is felvezetik. A rizs rengeteg vizet igényel, ezért a csatornahálózatot állandóan bővítik. A mai kínai földművelést jellemzi a nagy arányú öntözőberendezések építése. 1957-ben ÍOO millió ember dolgozott az új berendezések építésén. Ebben az évben 13 millió ha földet sikerült öntözés alá venni. Ez több mint köztársaságunk egész területe. A történelem során összesen mintegy 19 millió ha terület öntözését biztosították. Az öntözést szolgálni fogja az a 38 vízierőmű is, amit jelenleg Kínában építenek. Ezekből 21 már ez évben kész lesz. Legtöbbjüket a Hoanghon és mellékfolyóján a Huaj folyón, valamint Mandzsúriában a Liao-ho folyón építik. A mezőgazdaság fellendítésére hosszú lejáratú 12 éves tervet dolgoztak ki. Ezt a tervet több
