Szocialista Nevelés, 1958 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1958-07-01 / 7-8. szám - O.E: A népi Kéna gazdasági fejlődése

Varsányi László: Milyen lesz a kísérleti Ábécéskönyv?

199

A betűismertetés utáni részben közölt olvasmányok, mesék, versek, mondókák és közmondások megfelelnek a tanulók fejlettségi fokának, és lényegében az évszakok szerint vannak elrendezve. Szocialista hazafi- ságr-a és erkölcsösségre nevelnek. Részben a beszélgetés anyagát is tárgyalják.

Az Ábécéskönyv belső borítólapján szórakoztató, színes, képes ábécét találunk. Mellékletként kartonpapírra nyomtatott, kivágható, mozgatható betűket.

Az új tankönyv szerinti olvasás-írás tanítást a mellé kiadott Módszertani Segédkönyv részletesen tárgyalja.

Befejezésül meg kell jegyeznünk, hogy az Ábécéskönyv kiadását kutató munka nem előzhette meg. A következő tanévben kell megjegyzéseinkkel és tanácsainkkal tökéletesebb formába öltöztetnünk.

O.

A népi Kina gazdasági fejlődése

(Segédanyag a 7. és 10. évfolyam számára)

Kina gazdasági fejlődését a múlt félfeudális rendszere és az idegen imperializmus sokáig gátolták. Gazdasági és politikai befolyásuk különösen az ország leggazdagabb vidékén, a Keleti síkság tengerparti részében, a nagy folyók torkolatában és Mandzsúriában érvényesült. Az imperialisták a nagy kínai kikötővárosokban külön városnegyedekkel rendelkeztek, ahol a legújabb időkig az exterritorialitás jogait élvezték. A városrészek ki voltak vonva a kínai kormány hatásköréből, a közigazgatás és gazdasági élet az illető imperialista államok kezében volt, akik a kínai ipar és külkereskedelem nagy részét is kisajátították. A koncessziók európaiasan kiépített negyedei kirívóan különböztek a szegényes és túlzsúfolt kínai negyedektől. Bennük összpontosult a kereskedelem, ipar, a pénztőke. Ennek a kizsákmányolásnak véget vetett az 1949. okt. 1-én megalakult Kínai Népköztársaság, mely a népi demokrácia diktatúrájának szerepét vette át. Ennek a diktatúrának alapja a munkások, parasztok, a hazafias értelmiség és a nemzeti burzsoázia egységes frontja, amely biztosítja a kínai nép forradalmi vívmányait és egyben alapul szolgál az ország gazdasági kiépítésében.

Kina a múltban az elmaradt mezőgazdaság tipikus országa volt, ahol a feudalizmus számos maradványával találkoztunk. Az ipari termelés az ország gazdasági életében alig 10 százalékkal szerepelt, a gazdasági élet további 90 százalékát a mezőgazdaság képezte. A nagyiparban még századunk elején is alig 12 millió ember dolgozott. Ez elenyésző csekély százalék a hatszázmilliós Kínában. Ha tekintetbe vesszük, hogy iparának háromnegyed része a textil- és élelmiszeriparra jutott, akkor tűnik ki igazán