Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1957-12-01 / 10. szám - T. Sz. Panfilova: A gyermek-kollektíva nevelő hatása az egyes tanulókra

Az anyanyelvi oktatás módszertana Magyarországon

297

V—VUI. osztályra és a középiskolára is kiszélesítve a Kerékgyártó-Lengyel: A fogalmazás tanítása c. módszertani könyvben jutott megvalósuláshoz. Ennek alapján fogalmazás tanításunk a következő elvekre épül:

1. A II—IV. osztályban külön tantárgy a fogalmazás. Ennek a tanterve meghatározza azoknak az ismereteknek a körét és mélységét, amelyek az eredményes munka érdekében meg kell tanítanuhk. (Pl. A fogalmazás szerkezete. A bevezetés, tárgyalás, befejezés.) Az ismeretköröknek megfelelően osztályonként koncentrikusan bővülő tantervi fejezeteket határoz meg, pl. A szerkesztés alapelemei. A leírás. A jellemzés. Meghatározza a velük kapcsolatban kialakítandó fogalmak (pl. tulajdonság, külső és belső tulajdonság) és ítéletek (pl. A fogalmazás mondatainak össze kell függniük egymással és címmel) körét és mélységét.

2. Egy-egy fejezet feldolgozása az ismeretnyújtással kezdődik, majd a tanulók ismeretköréből és élményanyagából vett témákon közös szóbeli és írásbeli gyakorlásokat végeznek, végül a tanulók önálló munkával, dolgozattal bizonyítják be, mennyire sajátították el az anyagot.

3. A felső tagozatban (V—Vill. o.) már nem önálló tantárgy a fogalmazás, szervesen kapcsolódik a nyelvtan és az irodalom tanításához. Ez nem jelentheti, hogy nem kell ügyelnünk a tervszerűségére. Éppen ezért itt is szükségünk van megfelelő ismeretnyújtásra (ezek körét az új tanterv meghatározza, anyagát az új tankönyvek tartalmazzák!). A gyakorlás az órákon végzett és a nyelvtani, irodalmi anyaghoz fűződő közös és önálló szóbeli, írásbeli fogalmazások keretében, többször külön fogalmazási órán történik. Végül itt is dolgozat zárja le a munkát. A dolgozatot azonban apró részfeladatokkal (megfigyelések stb.) készítjük elő.

4. Az I—IV. osztályban II. o.: 1, III. o.: 2 önálló fogalmazási óra van, az V—VUI. osztályok esetenkénti önálló fogalmazási óráit az irodalom tanítására megállapított órák keretéből vesszük el.

(oe)

A gyermek-kollektíva nevelő hatása az egyes

tanulókra

(T. Sz. Panfilova cikke a „Szovjetszkaja pedagogika” c. folyóirat 1956. októberi számában. Az orosz eredeti kivonatos fordítása.)

A tanuló-kollektíva szervezési módszereit és formáit már többé-kevésbé megvilágították, megtárgyalták a pedagógiai irodalomban. Jelen cikkemben е9У — ezzel kapcsolatos — problémával óhajtok foglalkozni: az iskolai kollektívának az egyes tanulókra gyakorolt nevelő hatásáról szeretnék beszélni.

Az iskola növendékeinek közös érdekein alapuló tanuló-kollektíva megszervezése tevékenységének csupán a kezdetét jelenti. Az iskola oktatónevelő feladatainak eredményes megoldásához igen fontos, hogy a létrejött tanuló-kollektíva tagjaira állandó nevelő befolyást gyakoroljon.