Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-03-01 / 3. szám - Horváth László: Komenský világnézete és békeharca
Horváth László: Komenský világnézete és békeharca 67 barátságosaknak és emberségeseknek tűnjenek előttetek, ők maguk ajánlkoznak és készek arra, hogy előleget adjanak, de aztán a kölcsönt uzsorakamattal együtt követelik vissza, mégha bőrünk árán is, olyannyira, hogy sokunk szinte igavonó barmaikul szolgál. Azt, amit szánkhoz veszünk, tőlük vesszük, de munkánk minden hasznát nekik kell átengedni, anélkül, hogy minket szegényeket bárki még csak sajnálna is..Majd így folytatja: „Sokan hosszú évekig tartó munkában egész életüket feláldozták a gazdagoknak, önmaguk pediglen még csak kenyérrel sem lakhatnak jól. Végezetül, ha már látják, hogy erőink elhagytak, akkor teljesen felfalnak bennünket, legszerényebb vagyonkánkra is igényt tartanak, kiűznek kunyhóinkból, asszonyainkat, gyermekeinket pedig koldusbotra juttatják”. Komenský írásaiban ismerteti a parasztság nehéz helyzetét is, akiknek betévő falatját is elszedi az egyház, a főnemesség és a lovag, különféle adóztatások és tizedek révén. A jobbágyságot sem védi semmiféle törvény, bíráik éppen a kizsákmányolok. Komenský következetes harccal küzd a törvény előtti egyenlőségért, igazi tanítómester, az elnyomott nép mindenkori védelmezője, aki eggyé forr a tömegek bánatával és örömével, vágyaival és törekvéseivel. Komenský elképzeléseinek, társadalmi nézeteinek értéke — az utópisztikus és vallásos jelleg ellenére is — igen nagy, mert bírálja a kor társadalmi viszonyait és megerősíti az emberek hitét egy boldogabb jövő lehetőségében. Komenský a nemzetek békés együttműködésének, a világ- békének is tudatos és lánglelkű harcosa. Ő, a háború üldözöttje, rendületlenül hisz abban, hogy a háború elkerülhető. A háborúk legfőbb okát a vallások és tudományok különbözőségében látja és ellenszerül a pan- szofiát, vagyis az egységes világvallást, az egységes tudományt ajánlja, írásával a világ tudósaihoz és politikai vezetőihez fordul és ezt mondja: „A vasból való kardok pusztítják már a világot, a tollak és a nyelvek is kardokká váljanak ? ... Mit használ a világnak az évszázados gyűlölködő harc. Tegyük hát félre a civódó kedvet.” stb. A polgári neveléstörténészek Komenský humanizmusát, vallási türelmességét hibául rótták fel, pedig Komenský nagysága éppen abban van, hogy ki tudott szabadulni a középkori dogmák bilincseiből és az egész emberiség békés életének lehetőségét és szükségességét vallotta. Ostorozó szavakkal fordult a vallási gyűlölködéssel és háborúskodással szembe, de béketörekvései nemcsak a vallásfelekezetek kibékítésében merültek ki. Tisztában volt a vagyoni és jogi különbségek következményeivel, látta a gyarmatosítás szörnyű kegyetlenségét és a nyersanyagpiacokért folyó kíméletlen harcot, melyet a háború egyik okának tüntetett fel. Aktív békeharcos volt Komenský és kora lelkiismeretét szólaltatta meg írásaiban. Amikor sor került Anglia és Hollandia között a tengeri hatalomért viaskodó brédai értekezletre, elküldte oda ' a „Béke angyala” című nyilatkozatát. Ebben felszólítja a népeket, hogy hagyjanak fel a háborúskodással és a hatalmi törekvésekkel. Követeli, hogy a gyarmati népekkel folytatott kereskedések nyereségeit fordítsák e népek kulturális és gazdasági felemelkedésére is. Komenský még nem látja tisztán az emberi társadalom fejlődését meghatározó dialektikus tényezőket, és helyes összefüggésük sem világos még előtte, de nagy dolog
