Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1957-02-01 / 2. szám - A második évfolyam kísérleti tanterve (III.) / Hírek

64 Hírek a mondatokban már előre be nem gyakorolt szavak is szerepelhetnek. Januártól kezdve fokozatosan megköveteljük, hogy a tanulók a szöveg ismételt olvasásakor helyes hang- hordozással olvassanak. Fokozatosan bevezetjük az egyszerűbb kijelentő és kérdő mon­datok természetes hangsúllyal való olvasását. A 2. félévben bevezetjük a legegyszerűbb (3—4 mondatból álló) szöveg csöndes olvasását azzal a követelménnyel, hogy a tanuló az olvasott szöveg alapján kérdésekre felel, vagy egyszerű módon elmondja az olvasott rövid szöveg tartalmát. Az év végéig fokozatosan el kell érnünk, hogy a tanulók betűcsere, kihagyás, betűk, szótagok, szavak ismétlése és akadozása nélkül olvassanak. Az olvasás rendszeres gyakorlását az egész év folyamán kellő gonddal és megfelelő ellenőrzéssel végezzük. Az egyszerű mondatok tudatos, folyékony olvasására való átme­netet fokozatosan valósítjuk meg. Nagy gonddal és tervszerűen végezzük az egész év folyamán a szó-, és kifejezés-magyarázat munkáját és ügyelünk arra, hogy a tanulók a szavakat helyesen használják beszéd közben. Az olvasási órákon sor kerül tanult, világos tartalmú rövid verseknek emlékezetből való értelmes reprodukálására és egyszerű, nevelő hatású mesék olvasására. További feladatok: Az olvasott mesék tartalmának a tanító kérdései alapján való elmondása. , dramatizálás, a mesékkel kapcsolatos képanyag tartalmának a tanító segítségével való elmondása. Gyermekek számára alkalmas szemelvények a népi irodalomból és a gyermekiroda­lomból. (Mondókák, mesék, találós kérdések és közmondások.) Memorizálás, recitáció és reprodukció. A 2. félévben bevezetjük az iskolán kívüli olvasást, amelyet megfelelő módon ellenőr­iünk. Népi eredetű gyermekmesék. (3. negyedév) Hosszabb mesék vagy történetek. (4. negyedév) A memorizálás, recitáció és reprodukció, valamint a megtanulandó költemények és az iskolán kívüli olvasmányok anyagát a kísérleti tankönyv összeállítása során tesszük majd bírálat tárgyává. b) beszélgetés, (heti 2 óra, évi 66 óra) A beszélgetési órákon elemi ismereteket kell nyújtanunk a tanulóknak a környezetük­ben lejátszódó természeti és társadalmi jelenségekről; az évszakokról és azok jellegze­tességeiről, az otthonról, a családról, az iskoláról és nemzeti ünnepeinkről. Ezt az anyagot a beszélgetési órákon, sétákon, kirándulásokon, a természeti sarokban és az iskolakertben végzett munka közben dolgozzuk fel. Ezenkívül az egész év folyamán rendszeresen nyújtunk ismereteket az emberi testről, tájékoztatjuk a tanulókat az egészségvédelemről, tisztálkodásról és ésszerű öltözködés­ről. A tulajdonképpeni beszélgetéssel kapcsolatos feladatokat az olvasás-, fogalmazás- és írás-tanítással szoros összefüggésben valósítjuk meg. Olvasott vagy hallott mesékről való kollektív beszélgetés a tanító irányításával. Kép, vagy képsorozat alapján történő beszélgetés. Személyes megfigyelés, élmény alapján való beszélgetés. * A tanuló három-négy mondatban beszéljen önállóan a környezethez közel álló dolgok­ról és jelenségekről. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításával fejlesszük a tanulók logikus gondolkodását és segítsük a csehszlovák szocialista hazafias nevelést. Általában a tanulók önálló szóbeli kifejezőkészségét fokozatosan, állandóan fejlesz­tenünk kell. (Folytatás)

Next

/
Oldalképek
Tartalom