Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-02-01 / 2. szám - Eduard Oravský: Érettségi vizsgaelőkészület földrajzból
Dr. Eduard Oravský: Érettségi vizsga előkészület földrajzból 39 mészeti és gazdasági viszonyai között. Ilyen hiányosságok mutatkoznak nemcsak a Csehszlovák Köztársaság, hanem a Szovjetunió földrajzi ismereteiben is. Pedagógiai folyóiratainkban többen foglalkoztak ezzel a kérdéssel, keresték a hiányosságok okait, rámutattak a javulás lehetőségeire. Beszéljünk róluk. Kezdjük a tanítóval, iskoláink központi, legfontosabb tényezőjével. A hiányosságokat gyakran annak tulajdonították, hogy mind a másod- mind a harmadfokon még igen sok tanítónak nincs meg az előírt képesítése. Ez a megállapítás azonban inkább a múltra vonatkozik. Ma már általános művelődést nyújtó iskoláink mindkét felsőbb fokozatán állandóan növekszik a másod- és harmadfokra minősített földrajzszakosok száma. Amennyiben a harmadfokon még hiányoznak a megfelelő képesítésű földrajz-szakos tanítók, ezt a tantárgyat rendszerint a volt pedagógiai fakultás vagy a felsőbb pedagógiai iskola abszolvensei tanítják, akik távúton egészítik ki tanulmányaikat. Igyhát megvan annak minden előfeltétele, hogy a földrajzot ezen a fokon is szakszerűen tanítsák. A földrajz-tanítók nagy része, amennyiben még nem szerezte meg a szükséges képesítést, igyekszik ezt a hiányt minél előbb pótolni. Ez az ok tehát lényegében nem jön számításba. Csak egyes kivételes esetekről van szó, ezek azonban valóban említésre méltók. Képesített földraj-szakos híján ui. egyes iskolákban nem földrajz-szakos tanítja a földrajzot, akinek ezenkívül gyakran hiányzik a tantárgy iránti érdeklődése is, aki a földrajz tanítását csak kényszerűségből, a kötelező heti óraszám kiegészítése végett vállalta. Mások a tanulók gyenge földrajzi ismereteinek okát a tanulók túlterheltségében látják, különösen a túlméretezett földrajzi anyagban. Ez az érvelés sem helytálló. Az érettségi földrajzi anyaga nem sok. Hiszen ebből a tárgyból tulajdonképpen csak az utolsó év anyagát követelik a tanulótól (A Csehszlovák Köztársaság és a Szovjetunió anyagát), míg a többi választható tantárgyakban az utolsó három év anyagából vizsgáztatnak. Csak az elmúlt iskolai évben egészítették ki a földrajzi anyagot néhány kérdéssel (5 kérdés az általános földrajzból, 3 kérdés idegen országok regionális földrajzából.) Az 50 kérdés közül még mindig 42 a 11. évfolyam anyagából volt. A földrajzot a többi választható tantárgytól eltérően gyakran nem veszik komolyan az iskolában. Pedig talán sohasem volt a laikusnak is annyira szüksége a földrajzi ismeretekre, mint éppen manapság. A legtávolabbi országokkal is folytatott gazdasági, politikai és kulturális együttműködés szinte megköveteli a földrajzi ismereteket. A nagy technikai fejlődés — különösen a közlekedés terén — közelebb hozza számunkra — mint bármikor azelőtt — a legtávolabbi vidékeket is. Maguk a szocialista államok két világrészben terülnek el. Ázsia és Afrika gyarmati és félgyarmati népeinek nemzeti felszabadító harca is arra késztet minket, hogy tanulmányozzuk azoknak az országoknak a társadalmi és gazdasági viszonyait is, amelyekről azelőtt beértük néhány sornyi értesüléssel. Fejlett iparunk termékeit nemcsak valamennyi népi demokráciába, hanem ezenkívül 29 kapitalista országba is szállítjuk. Ezek a tények megkövetelik, hogy a földrajz iskoláinkban