Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-12-01 / 10. szám - Ozorák Mihályné: Az olvasás és olvasmánytárgyalás a IV. osztályban
300 T. S z. Panfilova: A gyermek-kollektíva nevelő hatása az egyes tanulókra náltuk: beleszuggeráltuk, 'hogy most másképp viselkedik mint azelőtt, hiszen a műkedvelők körében való jó viselkedéséért kapta az igazgatói dicséretet. Nemsokára maga Kolja is hinni kezdett megjavulása lehetőségében, jobban kezdett tanulni és viselkedése is megváltozott mind odahaza, mind az iskolában. Ez idén is jó eredménnyel fejezte be a hetedik osztályt. Igyekezzünk tehát pozitív példákkal nevelni és tanítani és tartsuk szem előtt A. Sz. Makarenko pedagógiai elvét: „a lehető legnagyobb tiszteletet az ember iránt és a lehető legnagyobb igényeket vele szemben.” (K) Ozorák Mihályné, Dunajská Streda: Az olvasás és olvasmánytárgyalás a IV. osztályban Tantervűnk a negyedik osztályban az értelmes olvasás teljes kifejlesztését és az olvasottak megértését kívánja. Itt már nem elégedhetünk meg a folyékony olvasással, hanem értelmesen hangsúlyozott, kifejező olvasásra kell szoktatni a gyermekeket. Az olvasási óra nem lehet pihenő óra, amikor gépies olvastatással töltjük ki a tanítási óra legnagyobb részét. Az olvasmány tartalmának megvilágítása, megértése elengedhetetlen követelmény. Ezért az olvasmány tárgyalásra a tanítónak komolyan, sokféle szempont figyelembevételével kell készülnie. Már előre tudnunk kell, hogy a megértés és az érzelmek felébresztése után, hogyan aknázhatjuk ki az olvasmány értékeit, rejtett szépségeit a gyermek tanítása és nevelése szempontjából. Ezen a fokon az olvasmányok tartalmi tárgyalása még fokozottabb mértékben lép előtérbe, mert csak a tartalmilag jól megértett és élményszerűen átérzett olvasmányt képes a gyermek a természetes beszédhez hasonló hanghordozással olvasni. Az olvasmányok tartalmi tárgyalása szempontjából a következőket tartsuk szem előtt: Az erkölcsi vonatkozású olvasmányok előtt az olvasmány alapgondolatához hasonló, vagy ellentétes gondolatokról folytatunk beszélgetést, hogy olyan hangulatot teremtsek, amely a gyermeket képessé teszi az olvasmány alapgondolatával kapcsolatos érzelem befogadására. Nagyon jó, ha az olvasásra szánt szöveget a gyermek élményével, évszakkal, évfordulóval stb. hozom kapcsolatba. A célkitűzés után az olvasmány mintaszerű felolvasása, vagy a tartalom értelmes elbeszélése következik. Majd néhány segítő kérdéssel számonkér- jük a gyermekektől az olvasmány tartalmát, esetleg egy-egy részletnek rájuk gyakorolt hatását. (Pl. mit tettél volna te a hős helyében?) A gyermek beszámolójából meggyőződik a tanító, hogy helyesen értették-e meg az olvasmány alapgondolatát, felébresztették-e az olvasottak a kívánt érzelmeket és felfogták-e a tanulók az olvasmány rejtett szépségeit.
