Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-07-01 / 7. szám - Gedei János: A rádióizotópok felhasználásáról
Schramm László, Bratislava: Matematikai tételek bizonyítása 213 b) feltéve, hogy érvényes n = p esetében, be tudjuk bizonyítani, hogy érvényes n = p + l esetében is. Példa. Bizonyítsuk be a 7. tétel érvényességét: 12 + 22+. . . + n2=-^-n (П + 1) (2П + 1) a) n = 1 esetében 12= -16-. 1.2.3 = 1 b) Feltételezzük, hogy l2 + 22-b . .. p2= -j- p p + 1) (2p-b 1) Akkor 12+22 + ... + p2+(p+l)2=-’4 p (p + 1) (2p + l) + (p+l)2 = = -« (p + l)[p(2p+l) + 6(p + l)] = -16-(p + l) [2p2+p + 6p+6] = = -r(P + l) [2p2 + 4p + 3p + 6)=-L(p + l) (p + 2) (2p + 3) Ez azonban a 7. tétel, ha benne n=p+l helyettesítést alkalmazzuk. Ezzel a 7. tételt bebizonyítottuk. Gedei János, Bratislava: A rádióizotópok felhasználásáról A rádióaktív sugárzásokat kibocsátó elemeknek ma már rendkívül széles skáláját ismerjük. Minden elemnek sikerült legalább egy, de sok esetben 10—15, sőt egyes elemeknek, mint pl. az antimón, technécium, 20 különböző rádióizotópját is előállítani. A rádióizotópok bomlási félideje sok esetben olyan rövid, hogy kizárja az izotóp bármiféle felhasználását. így pl. számos vizsgálat szempontjából rendkívül fontos elemeknek, mint pl. az oxigén, nitrogén, alumínium, magnézium sajnos nincsenek 10 percnél hosszabb felezési idejű izotópjai. Legtöbb elemnek azonban előállítható mind a kibocsátásra kerülő sugárzása, mind pedig felezési idő szempontjából kedvező sajátságokkal rendelkező izotópja, amelynek a tudományos kutatások és Gyakorlati felhasználás terén egyaránt új lehetőségek felé nyitottak utat. A rádióizotópok alkalmazása már eddig is a biológiai, kémiai, orvosi, fizikai, metallurgiai, geofizikai, ipari, mezőgazdasági, bányászati, sto. kutatások és gyakorlat oly sok területén indult meg, hogy azok felsorolására e tanulmány keretében természetesen gondolnunk sem lehet. A következőkben csupán a legfontosabb alkalmazási lehetőségekből kiragadott egyes példákat szeretném ismertetni. Ezeket a példákat a fizika órákon az atomenergia békés célokra való felhasználása tárgyalásakor igen jól alkalmazhatjuk. Hasonlóan nagy segítséget nyújt a fizika tanárnak akkor, ha a tanulókkal a tanítási órákon előre meg akarja beszélni az „Atomenergia felhasználása” c. filmből idevonatkozó részeit. Az alább következő példákat ebből a filmből ragadtam ki nagyobbrészt, úgyhogy már előre felhívhatjuk a tanulók figyelmét az egyes példákra. A példákat a felhasználási elv alapján a következő csoportosításban fogom ismertetni:
