Szocialista Nevelés, 1957 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1957-01-01 / 1. szám - Oravský E.: A Csehszlovák Köztársaság növénytermelése (Földrajzóra a 8. évfolyamban)
magasabb hektárhozamot értek el. — Mondjatok példát szülőfalutok termeléséből ! A hektárhozamokat Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozata alapján a második ötéves terv idején átlag 30 százalékkal emeljük. Ezzel emeljük az egy lakosra eső kenyéradagot, de emeljük a hús- és zsíradagot is. b) Hüvelyest a köztársaság valamennyi vidékén termesztünk, de főképp a melegebb és termékenyebb vidékeken. c) Az ipari növények közül első helyen áll a cukorrépa. Termelésében a világ legelső államai kozott foglalunk helyet. A csehszlovák cukorgyárak termékeit az egész világba szállítjuk. Répatermelő vidékeink: a Labe menti síkság, a morva medencék, a Duna menti-, és kelet-szlovákiai síkság északi része. Az átlagos hektárhozam 500 q. Ezt az átlagot is sok helyen túlhaladták. Az országos átlagot a második ötéves terv idején további 30 százalékkal emelik. A cukorrépa nagyon igényes növény, nagyon jó talajt és gondos megművelést követel, de aztán bőven fizet. Azok közé az államok közé tartozunk, ahol az egy emberre eső cukorfogyasztás a legnagyobb. Ez különösen a gyermekek fejlődése számára nagy fontosságú. Cukorrépa- termelésünk alapja fejlett cukorkagyártásunknak is. Cukorkagyártmányainkat még olyan fejlett kapitalista országokba is szállítjuk, mint amilyen Anglia. Az olajos magvú növényeket, mint a repcét, napraforgót, szóját, mákot főleg a termékenyebb vidékeken termeljük. Magvaiból ételzsíradékot, gépkenőcsöt sajtolunk, de felhasználjuk a különféle tisztító- és kozmetikai cikkek gyártásánál is (szappan, arckenőcs, tisztító paszták stb.). A len a magasabban fekvő és csapadékosabb vidékek növénye. A kender jó talajt és meleg éghajlatot igényel. Mindkét növényfajta rostot szolgáltat textiliparunk számára, magvukból olajat készítenek. A komló növénytermelésünk különlegessége. Ezt főképp Nyugat-Cseh- országban az Ohre folyó alsó szakaszának vidékén termelik. Az árpamalátával együtt a sörgyártásnál használják fel. Messze külföldre is szállítjuk. d) A burgonya államunk egész területén megterem. Egy részét élelmezésre, másik részét pedig az állatok takarmányozására és ipari célokra használják (szeszfőzés, keményítő). A legtöbb burgonya a podzolos talajú övezetben terem (a Cseh-morva dombvidéken, a cseh országrészek perem- hegységeiben, a morva és szlovákiai Kárpátok magasabban fekvő vidékein). Káposztát a csapadékosabb vidékeken termelünk. A paprika és hagyma Dél-Szlovákia különlegessége. (Paprikaőrlő malmok: Nitra és Nové Zámky). A többi zöldségfélét leginkább az alföldeken és a nagy ipari központok vidékén termesztik (zöldségsávok a nagyvárosok körül). A zöldséget részben friss állapotban, részben pedig szárítva vagy konzerválva élvezzük. e) A takarmányfüvek területét az állandóan növekvő állattenyésztés szükségletei miatt kiszélesítjük, főképp a hegyvidéki legelő-övezetben. Ezeket a területeket leginkább az eddig kevésbé kihasznált határmenti hegyvidékeken nyerjük. Az alacsonyabban fekvő vidékeken ezt a búza és 12
