Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)
1956-04-01 / 4. szám - Nagy Sándorné: Hogyan kezdem meg munkámat az előkészítő évfolyamban
továbbá hogyan játszanak a gyermekek a képen „Bújj, bújj zöld ágat, Bújj, bújj medvét” stb. Közben megismerkedtünk a színekkel is, a helyes viselkedéssel játék közben. Más szemléltető kép alapján megtárgyaltuk az iskolába jövetelt, az illedelmes viselkedést az utcán, az átkelést az úton. Közben megismerkedtünk a közel, távol, jobbra, balra, kicsi, nagy fogalmával. A gyermekek megtanultak tájékozódni a képen (fent, lent, középen, szélén, jobb sarok, bal sarok). Ha tanuló egész mondatban felelt, megdicsértem. Szép mondatot mondtál! Te csak egy szót mondtál, ha egy szóval felelt. így lassan-lassan felfogták a mondat és a szó közti különbséget. Közben megtanultak adott szóra mondatot alkotni. Mondj valamit (mondatot) a kutyáról, a babakocsiról! (kép alapján). Mondj mondatot (valamit) az autóról, a traktorról, bicikliről, szemlélet, esetleg emlékezés alapján. Nyitott ablaknál hallás után megkülönböztették a traktor, gépkocsi, repülőgép hangját, utánozták a tülkölést, berregést. Pl. tü-tü, tü-tű, (de nem bontották fel hangokra.) A gépkocsi motorja berreg: rrr. A kanyar előtt lassít: zzzzzzzzz! A traktor szánt: tra-tra-tra. A mozdony kiengedi a gőzt: sz-sz-sz-sz, indul a vonat, pöfékel: p-p-p-p stb. 3. Megismerkedés a szóval. Az osztályban. (Szemlélet alapján, továbbá a könyv 6., 7. old. ábrái szerint). Beszélgettünk az osztály berendezéséről, az iskolai bútorról, játékokról, tanszerekről, a közös vagyon megkíméléséről. Csoportosítottuk a bútorokat, a játékokat. Beszélgettünk, mi van ebben a sarokban (számológép), mi van a másik sarokban (mosdó). Mi ez? Tábla. Mindig csak egy szóval feleltek. Hasonló módon felsorolták a többi játékot és tanszert. Rámutattam, hogy ez mind szó. Szógyűjtést végeztünk a könyv előző oldalainak ábráiról is. 4. A szavak szótagokra való bontása. Eddigi szógyűjtésünk leginkább személyek, állatok nevére korlátozódott. A 7.—15. oldalon levő ábrák cselekvést mutatnak be. A gyermekek megismerték, hogy szór, rágcsál, ugrál, repül stb. kifejezések is szavak. Hol egész mondatban feleltek, hol egy szóban. Közben megállapították: ez mondat volt, ez szó volt. A szavak szótagokra való bontását úgy érzékeltettem, hogy séta alkalmával szaggatva kiáltottunk a távolabb állóra. Pl. Ma-ri, Pa-li, I-li stb. Megmagyaráztam, hogy Ma- csak egy része Mari nevének, -ri a második, a kettőt felcserélni nem lehet. Egy rész neve szótag. A szétbontás után össze is raktuk mindjárt a szótagokat, tehát egyidejűleg szintézist is végeztünk. Egyik mondta Ma-, a másik -ri. Hasonló módon más szavakat is elemeztünk. Általános jelenség, hogy a tanulók a szót a szótaggal felcserélik. Ajánlatos a szótagokat taglejtéssel kísérni, amely jelzés mellett egész évben kitartunk, vagy a táblán grafikusan ábrázoljuk. Pl. alma — szótagolva------. 12
