Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-03-01 / 3. szám - Lengyel Dénes: Mikszáth Kálmán irodalomtörténeti tanítása

- 21 ­az álszent társadalom, amelyben a különös házasságot érvényesnek ismerik el« Ha összeállítjuk a jellemek rendszerét, akkor tanítvár- nyaink még határozottabban felismerik Mikszáth állásfoglalását. Ebből kitűnik, hogy Döry báró, Szecsenka plébános, í^rker érsek és társaik olyan ellenszenvvel, szinte gyűlölettel ábrázolt ala­kok, akiknek jellemfestése világosan mutatja a szerző állásfogla­lását: Mikszáth gyűlöli a papokat és a feudális arisztokráciát, A másik oldalon találjuk a Butler pártot, Horváth Piroskát, az ö- reg Horváthot, Medve doktort és Kövy professzort, csupa derék, e- gyenes ember, olyanok mint a népmese hősei. Egyik táborhoz sem számíthatjuk az ezermester Vidonkát, a népi figurát, aki elzüllik, mert tehetségét nem fejlesztheti ki, nincsen tér, nincs levegő számára. A jellemeket egyenként jellemezzük tanítványainkkal. A rendszerbe állított jellemek világos összefüggésben állnak az esz^ mei mondanivalóval: Mikszáth a papi-űri világot csupa hitvány em­berrel, a haladás pártját pedig csupa derék szereplővel képvisel­teti. A Különös házasság befejezése elüt Mikszáth szokásos el­járásától: túlságosan romantikus. Láthatólag nem tudott szakítani a happy end követelményével: a fiataloknak boldogság jut osztály­részül. De csak a társadalmi rend ellenére tudnak boldoggá lenni. Elhagyják azt az országot, ahol még a békák is azt kuruttyolják: f,urrakk a pappokkn. A Noszty fiú esete Tóth Marival témáját Mikszáth az é- letból merítette. 1901-ben adtak hirt a lapok arról, hogy egy Un­gár nevű gazdag kereskedő leányát megszöktette egy lecsúszott dzsentri fiú. Az öreg visszahozatta a leányt, kitűzette az eskü­vő napját, majd a násznép előtt így szólt: - A millióval nem va­gyok hajlandó restaurálni a dzsentrit. A leányom külföldre uta­zott. A kapu nyitva van ... Mikszáth számára túlságosan is éles állásfoglalás ez a dzsentri ellen, érnie kellett benne a témának, hogy regény lehes­sen belőle. Az 1906-os koalíciós választásokon a fogarasi kerület­ben magának is tapasztalnia kellett az egykorú politika hitvány­ságát. Különösen a nemzetiségi elnyomás tffnt a szemébe. A kormány a nemzetiségeket egymás ellen fordította, hogy képviselőit ilyen torzsalkodás árán megválasztassa. A kortes!® dés, vesztegetés és

Next

/
Oldalképek
Tartalom