Szocialista Nevelés, 1956 (1. évfolyam, 1-7. szám)

1956-03-01 / 3. szám - Lengyel Dénes: Mikszáth Kálmán irodalomtörténeti tanítása

- 19 szemléljük. De már a politikai pályafutás egyre sötétebb színben állítja olvasói elé. Különösen a választók előtt tartott beszéd mutatja Mikszáth állásfoglalását: Katánghy cinikusan visszaél Kossuth nevével, a 48-as hagyományok szent ereklyéivel, amikor a száműzetés keserű kenyeréről kezd szónokolni. Itt világosan megmutatkozik, hogy a nép sokszor naivul, de híven őrzi a 48-as hagyományokat, a dzsentri pedig hitványul visszaél a nagy emberek hőstetteivel, hogy magának képviselői mandátumot szerezzen. Mikszáth fejlődési szakaszára jellemző ebben az időben az anekdotiz- mus. Ez adja realizmusát, de ez jelenti gyengeségét is: nem adhat teljes képet az ábrázolt társadalomról. De ez az anekdotizmus nem csupán Mikszáth művészetére jellemző. A magyar regényirodalomban az anekdota mindig nagy szerepet játszott, de döntő szerephez jutott Jókai regényeiben. Ennek társadalmi okát Király István így világítja meg: "Elbeszélő irodalmunk anekdotikus színezete elválaszthatatlanul összefüggött történelmi fejlődésünknek azzal a sajátságával, hogy nálunk egy félig még feudális réteg, a középnemesség volt a polgári átalakulás vezető ereje. Az élet tipikus jelenségeit csak ott lehet igazán meglátni és mélyen, átfogóan ábrázolni, ahol a társadalmi ellentétek tisztázottak, egyneműek, közös nevezőre hozhatók. A polgárosodásért vívott küzdelem középnemesi vezetése összekuszálta a társadalom képét, nem bontakozott ki élesen, elhatároltan a hanyatló feudalizmus és az új polgári rend szembenálló arcvonala. Ezen az ellentmondásos talajon fogant a társadalombírálat, illetve a nemesi önbírálat sajátos formájaként a 19. század első felében irodalmunk anekdotiZmusa."

Mikszáth történelmi regényei és elbeszéléseinek egy része elsősorban az ifjúságnak készült, ezért érdemes ezekre tanítványaink figyelmét felhívnunk. A két koldúsdiák a népmesére emlékeztet inkább, mint a történelmi valóságra. Mégis előremutat,mert Rákóczi katonáinak szabadságharca vilian fel az események során.

A Magyarország lovagvárai c. kis kötet a felvidéki várak történetének érdekes szakaszait adja elő, A kis prímás pedig jellegzetes antiklerikális kisregény Mátyás király korából.

A "Szent Péter esernyője" szoros kapcsolatban áll Mikszáth személyes élményeivel. Maga járt Glogován, ismeri jól a tájat, amelyet ábrázol, azért olyan kedves, meleg és derűs az egész regény tónusa. A regény antiklerikális mondanivalóját kell hang-