Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Kovács Attila: Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig
le összeírásig ugyanis nem rendelkeztünk adatokkal a népesség demográfiai összetételéről.6 A népszámlálási adatok alapján a magyar korona országainak lakossága 8.556.000 főt tett ki (ebből Magyarországon 6.468.000, Horvátország 647.000, Erdély 1.441.000).7 A népszámlálási adatok településszintű bontása lehetővé teszi Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely demográfiai adatainak elemzését. Az első magyarországi népszámlálás szerint a 18. század végén az öt településen összesen 791 főt írtak össze. Legtöbben Szentlászlón éltek, szám szerint 294-én. Szentlászlót Pártosfalva követte 232 fővel, 2.1. Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely lakosságának száma 1784-1787-ben Település Teljes népesség Családok Házak Csekefa 100 15 14 Kisfalu 42 5 5 Pártosfalva 232 34 30 Szentlászló 294 51 758 Szerdahely 123 17 16 Összesen 791 122 140 Forrás: Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Budapest, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, Művelődésügyi Minisztérium Levéltári Osztálya, I960. Szerdahely 123 fővel, Csekefa 100 fővel, míg a sort Kisfalu zárta 42 lakossal. Az összeírás a településeken található családok számát is feltüntette. Ezek szerint Szentlászlón 51 családot számoltak össze, Pártosfalván 34-et, Szerdahelyen 17-et, Csekefán 15-öt, míg Kisfalun 5 családot. Az öt település családjainak átlagos lélekszáma 6,48-at tett ki, amely meghaladta az országos átlagot (5,34 fő), viszont településenként jelentős eltérések mutatkoztak. Míg Szentlászlón a családonkénti átlagos lélekszám 5,76 fő volt, addig Kisfaluban 8,4 fő. Az 1784-1787. évi népszámlálás összeírta a településeken található nemesek számát is. A két legnagyobb népességgel rendelkező településen találtak nemeseket az összeírok. Pártosfalván egy nemes személyt írtak össze, míg Szentlászlón három személyt. Egyházi személyt (papot, illetve lelkészt) viszont nem találtak az összeírok a településeken. 2.2 A 19. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK ÖSSZEÍRÁSAI II. József után teljes körű népszámlálást egészen 1850-1851- ig, ill. 1857-ig nem tartottak, ezért a 19. század első felének népesedésére vonatkozó adatait a korban készült egyházi schematizmusok (1793, 1812, 1846) és Fényes Elek 1836-ban készült leírása alapján mutatom be. 6 Acsádi György: Az 1784-85■ évi népszámlálás és az ezen alapuló népesség-nyilvántartások. In: Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1957. 224-227. 7 Katus László: A modem Magyarország születése. Magyarország története 1711-1914. Pécs, Pécsi Történettudományért Kulturális Egyesület, 2009.113. 8 A forrás 75 házat említ, mely adat megkérdőjelezendő, mivel a településen csak 51 családot írtak össze. 184
