Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Kovács Attila: Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig

Kovács Attila:

Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva,

SZENTLÁSZLÓ ÉS SZERDAHELY NÉPESEDÉSE, ANYANYELVI ÉS NEMZETISÉGI, VALAMINT VALLÁSI MEGOSZLÁSA A 18. SZÁZAD VÉGÉTŐL A 21. SZÁZAD ELEJÉIG*

í. Bevezető

„A Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig” címmel az említett települések népesedési, etnikai, valamint felekezeti megoszlását mutatom be a 18. század végétől az 2011. évi népszámlálásig.* 1 Az elsődleges célom az, hogy a rendelkezésre álló összeírások segítségével minél pontosabb képet rajzoljak az említett települések népességfejlődéséről, a lakosság anyanyelvi, nemzetiségi és vallási összetételéről.

* A fejezet a Magyar Tudományos Akadémia Domus Ösztöndíj Program támogatásával készült.

1 Tisztázásra szorul az öt település magyar névalakja. Az elemzett időszakban ugyanis más és más név alatt tüntették fel a források a településeket. Az elemzett öt település közül háromnak a 19. század végén, ill. a 20. század elején változott meg a neve. A korábban Pordasincz néven vezetett település Kisfalu lett, Tótszerdahelyből Kis-Szerdahely, ill. Szerdahely lett, míg Prosznyákfából Pártosfalva. A második világháború után változott meg Szentlászló elnevezése. Az addig Szécsi-Szentlászló néven vezetett településből elhagyták a „Szécsi” jelzőt. Az öt település közül egyedül Csekefa település neve nem változott az elemezett korban. A tanulmányban a ma hivatalos településneveket használom.

181