Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

A már korábban idézett, 1908-ból származó Vas megye címtára gyűjteményben néhány további értékes adat szerepel. A századforduló idején a Pártosfalva környéki településeknek a postája helyben, tehát Pártosfalván volt. A települések többsége a tótkeresztúri (Križevci) csendőrőrs hatáskörébe tartozott. Csak Csekefa esetében említi a címtár Muraszombatot.

Kisfalunak a 20. század elején 116 lakosa volt, akiket - érdekes módon - akkor már magyar nemzetiségűként említettek. A falusi bíró Kolossá János, helyettese Malacsics Ferenc volt. A közgyám Malacsics János, halottkém Vörös Károly, a szülésznő Kercsmár Örzse és az ún. vágóbiztos Orzvatics Mihály volt.

Kis-Szerdahelynek, amelyet akkortól egyre gyakrabban Szerdahelynek neveztek, a 20. század elején 202 magyar nemzetiségű lakosa volt. A falubíró akkoriban idősebb Papp György, helyettese ifjabb Papp György volt. A közgyám Papp János, halottkém Horváth Dániel és a szülésznő Berke Teréz volt. A településen tevékenykedő iparosként Lepoša Péter molnárt és Singer Zsigmond vendéglőst tartották számon.

Pártosfalvának a századforduló idején 433 többségében magyar lakosa volt, azonban a gyűjtemény említést tesz szlovén származásúakról is. A környék központi településének a bírája Kovács János, helyettese Malacsics Ferenc volt. A körjegyzői tisztséget Fülöp János töltötte be, a segédjegyző Dugláns László volt. Pártosfalván a közgyám Malacsics Mihály, a halottkém Kercsmár István,

a vágóbiztos Kovács István és a szülésznő ott is Kercsmár Örzse volt. Állami tanítóként Lippai Vendelt említi a címtár. Weltner Adolf vegyeskereskedőként és vendéglősként volt számon tartva. Rajta kívül pártosfalvi vendéglősként említi a forrás Kolosa Mihályt is. A számos iparos között találunk cipészeket Horváth János, Povics József és Szalár Ferenc személyben. Matyasetz József fazekasként, Kovács István pedig kályhásként tevékenykedett. Három molnárra is utalás történik, név szerint Horváth Dánielt, Koltai Józsefet és Krányecz Károlyt említik.

Cselcefának akkoriban 239 magyar származásúként nyilvántartott lakosa volt. A falu bírája és vágóbiztosa Kovács Péter volt, helyettes bíró pedig Pojbics Péter. Közgyámként és halottkémként Krizsankó Péter szerepel, a szülésznő pedig ott is Kercsmár Örzse volt. Az iparosok között a következőket találjuk: Kakas Dániel és Pálfi István asztalosokat, Császár Sándor és Németh János molnárokat, valamint özvegy Brünner Józsefné vendéglőst.

67