Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
környezetét is. Tkálecz, a törvényesség szempontjából megkérdőjelezhető ügyletekbe keveredett direktóriumi titkár, a bizonytalan politikai légkörben, főképpen saját érdekei és vagyona megvédése céljából, a békekonferencián történetek hatására is, a zömében szlovénok lakta településeket a Mura Köztársaság kötelékébe sorolta. A politikai szempontból labilis jellegű képződmény csupán néhány napig létezett, és komoly tényezőnek nem tekinthető. Megalkotói ugyan hivatkoztak a Mura menti szlovénok önrendelkezésére, azonban a kezdeményezésnek politikai támogatottsága az akkor befolyásos szlovénok között, sem délszláv körökben nem volt. A Mura Köztársaság több magyarok lakta települést, többek között Pártosfalvát, Csekefát, Kisfalut, Szerdahelyt és Szentlászló is magába foglalt. A mintegy ezerfős, Tkáleczet támogató, nem teljesen tisztázott módon verbuválódott katonaságból húsz főt Pártosfalvára is kiküldtek rendfenntartás és védelem céljából. A későbbiek során a pártosfalvi állományt jelentősen növelték és megerősítették. Mivel az újonnan létrejött délszláv államtól Tkálecz nem kapott támogatást, a magyar vörös-hadsereg egy-két nap alatt felszámolta az egyébként senki által nem támogatott „köztársaságot”. A Mura Köztársaság - jellegét tekintve - sokkal inkább a Tanácsköztársasággal szembeni „ellenforradalmi” megnyilvánulásnak tekinthető, mintsem bolsevista típusú államalakulatnak. A magyar ún. vörös katonai alakulatok több irányból támadták a Mura Köztársaságot védő, feltehetően elszánt, azonban elégé szervezetlen egységeket. Tkálecz akkor már nem 59 Tul Julij: Murska republika 1919■ Murska Sobota, Pomurska založba, 1970.60-73-96 tartózkodott a Muravidéken, mert az első keményebb magyar hatósági fellépés után Ausztriába szökött. A katonák parancsnoka Pernetzky hadnagy volt. A Senyeháza irányából támadó harmadik ezred nagyobb ellenállásra éppen Pártosfalva határában ütközött. A források szerint a pártosfalvi kápolnánál a védekező „köztársasági” katonák lövészárkokat ástak. Az ellenállás azért ott az átlagosnál sikeresebb volt. Egyes források szerint ott volt a Mura Köztársaság védelmét képező harci események során a legnagyobb csata. Annak ellenére már a támadás napján a nagy túlerő megtörte a Pártosfalva határában tartózkodó védőket, miután a Tanácsköztársaság alakulatai Csekefa érintésével Muraszombat felé nyomultak előre.59 Arról nem ismert egybehangzó vélemény, hogy a helyi lakosság, akiknek közvetlen közük az egész eseményhez aligha lehetett, milyen károkat szenvedett a többórás harcok során.
