Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig
5. A TELEPÜLÉSEK DUALIZMUS KORI TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS MŰVELŐDÉSI JELLEMZŐI DIÓHÉJBAN A dualizmus korában bizonyos fokú lemaradás észlelhető a Pártosfalva környéki települések esetében Vas megye fejlettebb részeihez viszonyítva, azonban ezzel együtt is e vidéken kezdetét vette az osztrák-magyar kiegyezés utáni általános társadalmi és gazdasági fellendülés. Kezdetben csak a fejlődés csírái voltak észlelhetők, a századforduló időszakáig azonban már a fejlődés több konkrét megnyilvánulásával találkozunk. Amint már hangsúlyoztuk, a fazekasság fontos kiegészítő tevékenységként volt számon tartva, ami - a mezőgazdaság és faértékesítés mellett - fontos tevékenységi ágnak tekinthető, különösképpen Prosznyákfán és Szerdahelyen. A19- század második felében elinduló gazdasági fejlődés a kis lélekszámú Pordasincon, azaz Kisfaluban is érződött. Pivar Ella feltételezése szerint az első tagosítás a faluban 1857-ben következett be. A különböző, főképpen az 1860-as évek utáni összeírások e térséget illetően is konjunktúrára utalnak, amikor a falvakban nőtt a mezőgazdasági termelés, így a termény és állatállomány bizonyos része eladási célt szolgált. Néhány por-16 Pivar-kézirat. dasinci gazda fejlődését elemezve is hasonló következtetésekre lehet jutni. Kisfaluban a 19- század második felében a falu mögötti Kebelei patakon két malmot tartottak számon. A patak bő vize - Pivar szerint - gyakran kiöntött, sőt a falu határát képező völgyben széles sávban lápot képezett. A visszaemlékezések arra utalnak, hogy az említett patak medrét ökrökkel szántották és mélyítették, hogy megfelelő mennyiségű vizet gyűjthessenek a lápból a malmok meghajtására. Az egyik malom valamikor az 1900-as években pusztult el. Az egykori malomépülethez feltehetően a mai haranglábbal szembeni út vezetett. A másik malom 1850-ben Berke József tótkeresztúri (Križevci) evangélikus lelkész tulajdonába került, majd tőle vagy az utódaitól vásárolta meg a csekefai Császár család 1900 körül. Az említett malom Kolosa Gizella adatközlő szerint 1928-ban égett le. Pártosfalva és Szentlászló között a Kebelei patakon a 19. század második felében és a 20. század elején öt-hat malom rendszeresen működött.16 A 19. század közepéig jellemző volt, hogy a környékbeli falvak lakosai, legalábbis a tehetősebbek, ünnepnapokon magyar nemzeti viseletbe öltöztek. Azt követően fokozatosan elhagyták e szokást, mert a század végén készült jellemzés Vas megye népességéről külön említi, hogy „a Mura szögben előforduló magyar szigeteken, így Muraszombatban már teljesen elhagyták a nemzeti viseletét; Veleméren és Prosznyákfán is csak romjai vannak már meg”. Ezen a vidéken akkoriban honosodott meg a kabát 77
