Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)

Göncz László: Pártosfalva és Szentlászló vidéke a 19. század közepétől a 20. század utolsó negyedéig

hez tartozó pedig a muraszombati rabbisághoz.1 Szécsiszent­­lászló túlnyomórészt református vallású lakossága korábban a szentgyörgyvölgyi gyülekezet része volt, majd később önálló hitközséget képezett. Nemzetiségi és nyelvi szempontból a 19- század második felé­ben úgyszintén vegyesen lakott térségről beszélhetünk, amelynek keretében Szécsiszentlászló, Kis-Szerdahely és Csekefa zömében magyarok lakta települések voltak, Prosznyálcfa túlnyomórészt magyar, említésre méltó szlovén származású kisebbséggel, Por­­dasinc, a későbbi Kisfalu pedig a források alapján akkoriban szlovén többséggel bírt. Az öt falu lakossága származás szerint egyaránt tartalmaz magyar és szlovén elemeket, ami arra utal, hogy a nemzeti-nyelvi sokszínűség e vidék fontos jellemzője volt már a középkortól. Szentlászló kapcsolata a közeli, egykor Vas megyéhez tartozó településekkel 1848 után folyamatosan tapasztalható. Kölcsönö­sen előfordult birtoktulajdon a szomszédos falvak határaiban, például a szentlászlóiak közül többen tulajdonosok voltak a cse­­kefai szőlőhegyen. Másrészt a szécsiszentlászlói iskolát a csekefai gyermekek több évtizeden át látogatták, akárcsak a szerdahelyiek a domonkosfait, ami arra vall, hogy az öt falu együttműködése a tágabb térség településeivel sokrétű és rendszeres volt. A következő alfejezetekben a tárgyalt öt település eddig feltárt forrásai alapján jellemezzük az elmúlt másfél évszázad történelmét, fontosabb eseményeit. Az 1990-es években bekövet-1 Vas megye címtára. Szombathely, 1908. 62 Szülőfalum. / Neve nem az mint volt régen De én mégis annak érzem. Él még benne anyanyel vem, Melyet mindig ngy szerettem. / Bármilyen nyelv meg nem vetem,-. De legjobban ezt szeretem. Szeretni óh I hogy ne tudnám Hisz igy tanított éd’s anyám, így tanított imádkozni Szülőföldet megbecsülni. Megtanultam mégis tartom, Mig csak élek el nem hagyom. Fizetségül nem kapok mást Csak egy szűk s mély, ridek iakást. Márvány kriptám lesz nekem, Mert én szegény nem érdemiem. Tegyenek csak anya földbe S majd betakar pázsit jjöldje í A pártosfalvi Danes János verse a szülőfalujáról 1929-ből

Next

/
Oldalképek
Tartalom