Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Kovács Attila: Pillanatképek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely mindennapjaiból a 20. században
„képviseli”. A pártosfalvi épületek közül négynek a fotója kerül bemutatásra: Varga Kálmán vendéglője, a második világháború alatt működő jegyzői hivatal, a szövetkezeti (zadruga) épület és az 1980-as évek elején épülő tömblakás (blokk). Szerdahelyről az épülő tűzoltóotthonról maradt fenn egy fénykép az 1929-es évekből. A tájat ábrázoló fotókból három Pártosfalva környéki motívumokat mutat, míg egy-egy fotó Szentlászlóhoz és Szerdahelyhez kötődik. A harmadik alfejezet huszonnégy fénykép segítségével próbálja bemutatni a Csekefán, Kisfaluban, Pártosfalván, Szentlászlón és Szerdahelyen működő boltokat, vendéglőket, kisüzemeket, kisiparosokat, illetve az itt szerveződő különböző tanfolyamokat. A fejezet „csemegéje” a Pártosfalván, a rátkalaki patakon épített Koltai-féle vízi erőmű, mely a szintén Koltai Károly nevéhez fűződő kötődének a működéséhez szükséges energiát biztosította. A képek segítségével sikerült bemutatni a vízi erőmű építésének egyes fázisait, valamint a Koltai Károly által alapított kötődének a működését, illetve a szocialista Jugoszláviában épült új kötődét. Úgy Pártosfalváról, mint Szentlászlóról került elő fotó a településeken működő kisboltokról. Szentlászlón a két világháború közötti időszakban épült Jankó Győző malma, mely a Koltai vízi erőműhöz hasonlóan a rátkalaki patak vizét használta fel energiaforrásként. Kerültek elő fényképek a szentlászlói gáterről, illetve fűrésztelepről és a fakitermeléssel kapcsolatos munkákról, valamint a téglavetésről. Egy pártosfalvi varrógéptanfolyamot és egy szentlászlói főzőtanfolyamot is sikerült bemutatni. Annak ellenére, hogy a 6 térségben viszonylag sok volt a kisiparos, alig került elő néhány fénykép a helyi kisiparosokról. A következő, negyedik alfejezet a kistérség vallási életét próbálja érzékeltetni. Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely lakossága vallási hovatartozás szempontjából nagyon heterogén.6 A lakosság többsége protestáns felekezetű, kisebb részük katolikus. A protestánsok közül a református vallásúak többsége Szentlászlón él, de vannak reformátusok még Csekefán és Szerdahelyen is. Az evangélikusok elsősorban Pártosfalván és Kisfaluban élnek, részben Csekefán, de a másik két településen is megtalálhatók. A legtöbb katolikus Pártosfalván él, de a többi településen is jelen vannak. A tizenhat vallási tartalmú fénykép közül négy fénykép a településeken lévő templomokat, illetve kápolnákat ábrázolja. A többi fénykép a különböző egyházi ünnepeket prezentálja, elsősorban a reformátusok és az evangélikusok konfirmálását, illetve a katolikusok elsőáldozását. A református konfirmálás fényképei Szentlászlóhoz kötődnek, míg az evangélikusok konfirmálásai Domonkosfához és Lendvához. A katolikusok elsőáldozását bemutató fényképek Felsőszentbenedeken készültek. Az ötödik alfejezet az oktatással kapcsolatos fényképeket mutatja be. Annak ellenére, hogy Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely viszonylag kis népességű települések (voltak), az oktatás terén gazdag múltra tekintenek vissza. Az öt településen élő iskolások hat, különböző faluban lévő iskolát látogattak a történelem során egészen 1981-ig, a központi pártosErről lásd bővebben Kovács Attila által jegyzett: „Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely népesedése, anyanyelvi és nemzetiségi, valamint vallási megoszlása a 18. század végétől a 21. század elejéig" című fejezetet. 447
