Kovács Attila (szerk.): Határok mentén. Fejezetek Csekefa, Kisfalu, Pártosfalva, Szentlászló és Szerdahely történetéből (Pártosfalva - Ljubljana - Lendva, 2015)
Zágorhidi Czigány Balázs: Prosznyákfalva a középkorban
volt tökéletes, hiszen 1265-ben Rihen fiai, Péter és Pál tiltakoztak a király előtt, hogy a csere kényszerből történt, és a Hahót által átadott hét vasi faluról (septem villás ... in Comitatu Castri Ferrei) Heidrich nemzetsége, talán épen a Héder nemzetség (generatio Heydrici) kijelentette, hogy per alatt állnak, és eltiltotta őket azok elfoglalásától. A király ekkor - utalva a felek korábbi, Fülöp esztergomi érsek, királyi kancellár és Lőrinc országbíró előtt született megegyezésére, mely szerint Hahót ispán és Csák zalai ispán megfogadta, hogy nem okoz több kárt a testvéreknek - utasította Hahótot, hogy büntetés terhe mellett tartsa meg a megállapodásban foglaltakat.19 Prosznyákfalva történetének feltárása során - ha kivonatos formában is - de előkerült Fülöp esztergomi érsek oklevele is: ezt mutatták fel a Szentbenedekielc birtokjoguk igazolására, amikor 1376-ban tiltakoztak a felsőledvai uradalom határjárásánál. Ez a tény egyértelműen igazolja, hogy falunk területe is ahhoz a cserebirtokhoz tartozott, amit Hahót adott a családnak. Fülöp érsek oklevele a korábbiakhoz képest három új információt tartalmaz: az egyik az, hogy Péter és Pál teljes örökölt birtokát átadja Hahótnak (a birtokról annyit árul el, hogy Lendva mellett, Zala vármegyében fekszik), második az, hogy a cserébe adott hét vasi falu Hahót vásárolt birtoka (possessionem suam ... empticam), a harmadik pedig, hogy a birtokon vár és más épületek is voltak, amelyek fejében (pro Castro et edificiis) még negyven ezüst márka megfizetését vállalta Hahót.20 Mi lehetett ez a jelentős Lendva körüli birtok, amely ekkora árat is megért Hahótnak? IV. Béla 1265. évi oklevele Csernec néven említi, de bizonyára nem egyetlen faluról van szó. A Gyürék nemzetségi birtoka lehet az a nagy kiterjedésű birtok a Lendva folyó és a Csernec patak között, amelyet Csernecmegye vagy Csernecszeg néven említenek az oklevelek, és amely később az alsólendvai uradalom egyik kerületét képezte.21 A birtok központja a későbbi Turniscse, magyarosított nevén Bántornya, melynek eredeti magyar neve: Toronyhely (1322: Thoronhel),22 talán a Gyürék egykori várára, lakótornyára utal. Középkori temploma viszont ma is áll, bár ma inkább mint 14. századi festett csarnoktemplom (a Bánfiak temetkezési helye) ismert, szentélye viszont kétségtelenül őriz 13. századi részleteket, amelyek még talán a Gyürék templomának maradványai.23 És mi lehetett az a jelentős vasi birtok, amit a Gyürék cserébe kaptak? Mint láttuk, az oklevelek hét vasi falut emlegetnek, amelyek elfogadása kapcsán aztán később Heidrich nemzetsége tiltakozik. A felsőlendvai uradalom 1208. évi adománylevele említ 19 Áuo vili. 130-131. 20 MNLOL DL 100.149; MNLOL DL 100.150 21 Zelko Ivan: Prekmurje do leta 1500. 2-27. 22 Zelko Ivan: Prekmurje do leta 1500.91. 23 Zelko Ivan: Zgodovina Prekmurja. Murska Sobota, Pomurska založba. 1996.224-225.; Höfler Janez - Balažič Janez: Aquila. Murska Sobota, Pomurska založba. 1992.117-121. A szerző a helynevet szintén a 'torony, erődítmény’ szóból magyarázza, magát az erődítményt azonban ősszláv várnak tartja, sőt a Gyüre nemzetség eredetét is a szlávok között keresi. 25
